Atlasz voltam

Atlasz.

Atlasz.

Öcsi

2009. november 16. - Atlasz.

A Száz híres vers jegyzeteiben iskolánk egykori tanára minden kedves költőjéről - betűrendben - megadott néhány adatot. Az egyikét kivülről tudom: "Ő volt Goethe."

Iskola-jelvényAz első napokban, melyeket az új középiskolámban töltöttem, az osztálytársak apródonként tájékoztattak a tanárokról. Többnyire becenéven: Öcsi, Líviusz, Illye, Dodó – ezzel is jelezvén összetartozásukat, míg én, a beavatatlan, igyekeztem dekódolni a sokszor csak gesztusokba, hangsúlyok és elhallgatások mögé rejtett információt.

Öcsi, a földrajztanár a „Majd meglátod!” előrejelzéssel kiegészítve is meghazudtolta várakozásaimat. Semmi öcsi-szerű nem volt benne. A középkorú, pocakos-köpcös, magasan barázdált homlokú férfiúnak alighanem a szavajárása adott egykor nevet. Megtörténhetett, hogy még a lányokat is öcsinek szólította, ha lendületbe jött. Öcsi a fantáziát behozta az órára, lesöpört minden kiszámíthatót, nemigen lehetett skatulyába tenni. Óráit dinamikusan és fegyelmezetlenül tartotta. Ötletei hol így, hol úgy bukkantak elő, néha megszakítva, máskor újraindítva az óra menetét. Az egyik ilyen ötlet az ottlétem első földrajzórája végén pukkant:

– Öcsi, megtanulja a leckét, és aki tudja, két hét múlva jelentkezhet a világ összes fővárosával, kikérdezem. Ötös! – fejezte volna be az órát. De én nem hagytam. – Lehetne mindjárt most? – kérdeztem. Ezután kétszer-háromszor megtörtént, hogy egy-egy óra alatt bekukkantott hozzánk, és elkért. Micsoda gyógyír volt ez az éppen kirúgott diák önérzetének más osztályban bizonyítani, hogy a teljesítmény a fővárosokkal nem lehetetlen.

Maga sem ismert ilyet. Egy háromnapos börzsönyi kiránduláson a tetthelyen derült ki, hogy az ebéd megrendelése valahogy gellert kapott. Vagy posta nem volt, vagy étterem. Ott álltunk megfürödve egy kicsiny községi kocsmahivatal előtt, amelyet néhány perc alatt életre organizált Kovács tanár úr, azaz Öcsi. – Te mégy a henteshez, ha nincs: akkor is: húst, belsőséget, akármit keresel; te a boltba; krumpli mindenütt van, s ha krumpli van, minden van! Ti vágtok fát, gyújtóst; öcsi! A kezedre vigyázol! Gyerünk, mozgás! – fejezte be az instrukciókat. És a mozgás estebédet eredményezett. Harminc-negyvenünknek.

Turista szakköri vagy fotószakköri kirándulás volt? Ki tudja már. Mindkettőt ő vezette. A stencilezett kosárlabda újságot is. Az iskola büszkesége máig, hogy itt játszottak először Magyarországon kosárlabdát. Öcsi méregette minden új fiú magasságát, de amint említettem, helyezést lehetett elérni nála földrajzból is.

Évek múlva, de még az „átkosban” amerikás tanítványai meghívták Öcsit Montrealba (vagy Mexikóvárosba?), az olimpiára, ráadásként egy kis tanulmányútra is elvitték a Nagy Tavakhoz, meg a Yellowstone Nemzeti Parkba: hadd lássa saját szemével, amit évtizedekig tanított. Biztosan ott is összeütött valaki egy bográcsgulyást, felsoroltatta gyermekével a fővárosokat, s bemutatták az amatőr fotókat a Harlem Globetrotters meccseiről.

A hetvenes évek közepén Soroksáron dolgoztam, olyan iskolában, amelyben valamennyiünk emberi és tanári személyisége érvényesülhetett. Osztályomban a földrajzot Fiam Istvánné tanította. Órájára csak egyszer ültem be, de láttam őt gyerekek között, hallottam szólni erről-arról. Egy alkalommal megkérdeztem a kolléganőt:

– Mondja Julika, nem ismer véletlenül egy Kovács Elemér nevű földrajztanárt?

– Dehogynem! – így a válasz – ő volt a szakvezetőm! De miért kérdi?

Ma sem tudom, mit láttam meg Julika munkájában, stílusában, ami kiváltotta a kérdést. De a válasz egy tanár nemzedékeken átívelő kisugárzásának erejéről árulkodott.

Ő volt Öcsi.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr38265632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

13003 2009.11.16. 15:38:28

Talán azért, mert Öcsi mindíg van, mert Öcsí örökéletű.

14742 2009.11.16. 16:41:21

Atlasz, szeretem ezeket a diák-visszaemlékezéseket, meg a stílusodat is. Kösz, hogy olvashatom.

11692 2009.11.16. 17:03:55

Hát igen.:)

16338 2009.11.16. 17:44:34

Akit egyszer Öcsi tanított, abban ma is ott van belőle a lényeg. A logikus gondolkodás, a stratégiai szemléletmód, a taktikai manőverezés, ezáltal a hatékony problémamegoldás. Nekem történelmet tanított. 1977-ben valami őrült nagy kitüntetésben részesült, mindenki tudott róla, büszkék voltunk. Spontán akciónak indult, de valami tömegtumultussá vált aznap a tanari előtere, a lépcső, a fél folyosó, és a lépcsők közti nagy tér. Egyszerre hangzott fel két-háromszáz, vagy több torokból az üvöltés: Ő-csi-bá-csi-ö-csi-bá-csi...addig, míg ki nem lépett a tanáriból. Akkor kitört a vastaps. A lányok közül sokan könnyeztek, felejthetetlen volt.

60145 2009.11.16. 19:07:48

Örülök, hogy hálás témára leltem. Magamat akartam fényezni, de valahogy elvonzott Öcsi, Lívia - meg hatott az érdeklődésetek. Hiúság, ember a neved. 4. jus: jó lehetett ott lenni! Az igaz emberek felemelnek!

69849 2009.11.16. 21:58:15

A jó tanár valóban aranyat ér:))

78126 2009.11.16. 22:40:44

De nagyon szép történet ez is!! Fényezd magad Atlasz, minden okod megvan rá! Szívből örülök a "legújabbkori" sikereidnek, ugye milyen nehéz elfogadnia dícséreteket?!!

70798 2009.11.16. 23:01:58

Nekem nagyon sokat jelentett. Történelmet, földrajzot, és emberséget tanított. Volt egy USA 1 centesem. Elkérte tőlem, és amikor hazajött az USA-ból, vissza akarta adni, szerencsepénz gyanánt. (A lánya Ágnes úszó olimpikon volt.) Hitt az ilyenekben:) Kosárlabda? Valahol őrzöm az érmeket, amiket nyertünk. Bedobó voltam. Órákon keresztül ugráltatott a palánk alatt, hogy a lepattanókat meg tudjam szerezni. Mindezt szar tornacipőben. De a győzelem volt a fontos, nem a cipő. A történelem tanítása is bennem maradt. Szeretem a történelmi párhuzamokat. Sok emlék fűz hozzá. Ha jól emlékszem, talán 15 éve megkérdezte, hogy írok-e még. Mondtam, hogy nem nagyon. Azt mondta, írjál fiam. Legtöbbször azt mondta, - nincs olyan ember, akiben nincs érték. Majd eszembe jutnak még történetek, sok van..

annamária 2009.11.16. 23:46:58

Öcsi nekünk földrajzot tanított. Megjegyzem ez túlzás, mert igazán nem érdekelte az anyag. Valahogy ez úgy volt mint Lívia néninél. Csak Öcsi sokkal szórakoztatóbb volt. Rengeteget mesélt igen, olimpia, sport, utazások és a kosárlabda. Aki jó volt topográfiából, annak már nyert ügye volt. Én ebből jó voltam, s kosaraztam is, persze nem nála, de néha tartott nekünk edzéseket. Már írtam, hogy nőgyűlölő volt. Ezt nem szerettem benne, de leginkább a buta vagy készületlen lányokat nem bírta. Meg is alázta őket. Ha valaki bemagolta az anyagot, látva ezt közbe sem kérdezett, a végén odavetette: - Hármas. Az meg hápogott, hogy mi a baja, amikor ő milyen nagyszerűt produkált. Nem írta senki, de roppant slampos volt, bő nadrágokat hordott, aminek az alját taposta. És állandóan evett valamit. Sokat mesélt a régi Vas utcai fiúiskoláról. - számára ez volt az éden. Volt olyan fiú a csapatában, akinek varrónő volt az édesanyja, s a fiú szája tele volt gombostűkkel, még játék közben sem vette ki. Na, ilyen történeteket hallhattunk tőle, s imádtuk a dumáját. Most örömmel láttam, hogy osztálytermet neveztek el róla. Hát, ez minimum, ami kijárt neki:) Köszi az írást!

60145 2009.11.17. 08:10:44

8. Toszmegosztis: Öcsinek igaza volt: írj!

60145 2009.11.17. 08:12:27

9. Annamária: Köszönöm a fotókat!

60145 2009.11.17. 08:13:55

6. Coco: - és sokaknak kamatozik. Kösz!

60145 2009.11.17. 08:15:10

7. Anemone: az ember potyázik...

70798 2009.11.17. 09:06:22

annamária, erős szó az, hogy nőgyűlölő. Más világ volt, más erkölcsökkel. Nekünk úgy tünt, hogy kivételezik a lányokkal. Inkább az üresfejű embereket nem szerette annyira:) Ma megőrülne a celebektől:))

16338 2009.11.17. 12:25:56

Nőgyűlölő? Talán, mert lánya volt, magasabbra tette a mércét a lányoknál. Már, akiben látott értelmet. A legjobbat akarta kihozni belőlük, maximalista volt. Én ezért nagyon hálás vagyok neki, de akkor is tetszett ez a hozzáállás. Nem fogadta el a középszerűséget, sőt, gyűlölte, ez viszont igaz.

70798 2009.11.17. 14:42:44

jus, igazad van, de egy tanárnak nem-e a legnagyobb ellensége a középszer? Azért TANÁR!

16338 2009.11.17. 14:58:35

Tosz, de. Én ezt pozitívumként mondtam!!!!!

70798 2009.11.17. 15:28:30

tudom jus, annak is olvastam, csak lehet, hogy a válaszom nem colt egyértelmű:)

60145 2009.11.17. 18:59:00

1. emilke, 2. lehar, 3. evalajos Köszönöm, köszönjük!

figyelő alias Mihálovics Zoltán 2011.05.30. 19:08:42

Pénteken, az érettségi találkozón naná, hogy Öcsi is szóba került. (A Vas utcában megnéztük a névtáblát is, ami a róla nevezett tantermet jelzi). Sebestyén Zolinak meséltem, hogy talán második osztályban volt az, amikor az óraközi szünetet, mint rendesen a wc-ben, cigizve töltöttük. Legalábbis valahányan, fiúk. Néha előfordult ilyenkor tanári tettenérés, amennyiben valamelyikük belátogatott a mellékes helyiségbe. No, így kapott rajta bennünket Kovács tanár úr. Következett a földrajz óra. Öcsi beslattyogott, osztálykönyvet az asztalra hajította, s szenvtelen hangon szólt: "Stabbosok felállni!" Öten-hatan, mint lassított felvétel, megemelkedtünk, roskadt riadtan. "Tanulás nem megy, ugye? Stabbolni azt, megy, meg lányokat tapperolni, mi?" -ripakodott ránk. "Akkor hát; földrajzból egyes, tornát is szoktam helyettesíteni, abból is egyes, meg történelemből is, miután azt is szoktam helyettesíteni" Majd kihívott felelni topográfiából, s miután kérdésére, hogy hol van Új Zéland, Húsvét szigete, stb. az illető nem vágta ujját robbanásszerű sebességgel a térkép megfelelő pontjára (merthogy ez volt a kritérium nála), újabb föci egyes következett. Egy idő után úgy gondoltam: az nem lehet, hogy így tegyen tönkre! Ha topográfia a mániája, hát legyen. Otthon elővettem a Nemzetközi Almanach kötetét, a földraji atlaszt, s nekiláttam a tudomány elsajátításának. Jelentkeztem, és sikerült - majdnem azt mondtam: elkápráztatnom, de ez Öcsi esetében értelmezhetetlen kifejezés, annyira nem volt impulzív valaki, hogy illedelmesen fejezzem ki magam. Tehát maradjunk annyiban, hogy elégedett volt velem. Különösen, amikor a Karácsony szigetek fővárosa kérdésre a másodperc töredéke alatt vágtam rá: Flying Fish Cove (nem biztosan így írták), s óhaja szerint úgy csaptam oda ujjheggyel a megfelelő pontra, hogy a térkép csaknem kiszakadt.. Hát igen, Öcsi volt, Öcsi van, Öcsi lesz.

figyelő alias Mihálovics Zoltán 2011.05.30. 19:09:54

Pénteken, az érettségi találkozón naná, hogy Öcsi is szóba került. (A Vas utcában megnéztük a névtáblát is, ami a róla nevezett tantermet jelzi). Sebestyén Zolinak meséltem, hogy talán második osztályban volt az, amikor az óraközi szünetet, mint rendesen a wc-ben, cigizve töltöttük. Legalábbis valahányan, fiúk. Néha előfordult ilyenkor tanári tettenérés, amennyiben valamelyikük belátogatott a mellékes helyiségbe. No, így kapott rajta bennünket Kovács tanár úr. Következett a földrajz óra. Öcsi beslattyogott, osztálykönyvet az asztalra hajította, s szenvtelen hangon szólt: "Stabbosok felállni!" Öten-hatan, mint lassított felvétel, megemelkedtünk, roskadt riadtan. "Tanulás nem megy, ugye? Stabbolni azt, megy, meg lányokat tapperolni, mi?" -ripakodott ránk. "Akkor hát; földrajzból egyes, tornát is szoktam helyettesíteni, abból is egyes, meg történelemből is, miután azt is szoktam helyettesíteni" Majd kihívott felelni topográfiából, s miután kérdésére, hogy hol van Új Zéland, Húsvét szigete, stb. az illető nem vágta ujját robbanásszerű sebességgel a térkép megfelelő pontjára (merthogy ez volt a kritérium nála), újabb föci egyes következett. Egy idő után úgy gondoltam: az nem lehet, hogy így tegyen tönkre! Ha topográfia a mániája, hát legyen. Otthon elővettem a Nemzetközi Almanach kötetét, a földraji atlaszt, s nekiláttam a tudomány elsajátításának. Jelentkeztem, és sikerült - majdnem azt mondtam: elkápráztatnom, de ez Öcsi esetében értelmezhetetlen kifejezés, annyira nem volt impulzív valaki, hogy illedelmesen fejezzem ki magam. Tehát maradjunk annyiban, hogy elégedett volt velem. Különösen, amikor a Karácsony szigetek fővárosa kérdésre a másodperc töredéke alatt vágtam rá: Flying Fish Cove (nem biztosan így írták), s óhaja szerint úgy csaptam oda ujjheggyel a megfelelő pontra, hogy a térkép csaknem kiszakadt.. Hát igen, Öcsi volt, Öcsi van, Öcsi lesz.

60145 2011.05.30. 19:36:42

20. figyelő alias Mihálovics Zoltán: Köszönöm a kiegészítést! Szuper! Ilyen volt! Szerettük!
süti beállítások módosítása