Atlasz voltam

Atlasz.

Akit nem ért szomorúság...

2011. január 27. - Atlasz.

A vészkorszak emléknapjairól

Akit nem ért szomorúság és üldözés, az nem tartozik Izraelhez, mondja a Talmud.[1] Ha valamikor, a huszadik század közepén ez a gondolat százszorosan, ezerszeresen igaznak bizonyult. Más népeket, vallási közösségeket is értek veszteségek, csapások és katasztrófák. A történelemben azonban csak a vészkorszakkal következett be az, hogy egy nép minden egyes tagját, minden hozzá sorolható soha meg nem ismétlődő, egyszeri emberi személyiséget az állam rendelkezésére álló összes eszközével igyekeztek teljesen kiirtani, öncélúan, csakis a kipusztítás érdekében. A kifejezhetetlen borzalom megtörténte után az áldozatok számára vonatkozó vita, a “számháború” erkölcsileg lehetetlen, értelmetlen. A történettudomány számadatai nem kisebbíthetik vagy növelhetik az emberiség és a magyarság történelmi és erkölcsi felelősségét.

A magyar zsidóság újságja háború utáni első számának címlapján közölte a mártírokért mondandó ima szövegét.

Atyánk, királyunk! Birodalmak ura, Föld királya!

Szálljon föl hozzád, néped, Izrael könyörgése:

A megbántott és megalázott, az üldözött és megtizedelt népé.

Emlékezz az oltárokra, amelyeken ártatlanok vére omlott,

fivéreink és nővéreink vére;

Fiaink és leányaink vére;

Aggastyánok és ifjak vére;

Az egységedet vallók tízezreinek vére.

Emlékezz szenvedésünkre és megalázottságunkra

És hozz megváltást rabságunkra,

Gyógyítsd meg megtörött szívünket és vígasztalj fájdalmunkban

Adj örök pihenést és üdvöt

Azok lelkének, kik megölettek

Neved megszentelésére

Hozz megváltást Cionnak szent akaratod szerint. Ámen.[2]

Ugyanebben az évben 1945. december 8-án nyílvánították tévét hónap 27-ét – a polgári időszámítás szerint december 31-ét – általános böjttel egybekötött gyásznappá. A későbbiekre vonatkozóan 1945. december 12-én a Pesti Rabbiság gyásznapnak jelölte meg az 1944. március 19-ének megfelelő zsinagógai naptári napot, ádár hó 24-et.[3] Ez a határozat a náci megszálláshoz kötötte a zsidó magyarok tragédiájának bekövetkeztét. A városonkénti megemlékezések a deportálások napjaihoz igazodnak, mégpedig a zsinagógai naptár szerint, emiatt a gyászünnepélyek évente más-más polgári naptári napra esnek.

Magyarországon 2000-től április 16-át, a hazai gettózások 1944-es megkezdésének napját a holokauszt iskolai emléknapjává nyílvánította az oktatási miniszter. A világ legtöbb országában az auschwitzi haláltábor felszabadulásának (a zsinagógai időszámítás szerinti 5705. év svát hó 13-a) évfordulóján, január 27-én emlékeznek a népírtás áldozataira. Ez a nap 1945-ben arra a sabbátra esett, amelyet az egyiptomi szabadulás emlékére szenteltek.

Izrael állam kormánya döntésének értelmében minden évben niszán hó 27. napján, a varsói gettólázadás kitörésének napján (1943. április 19.) emlékeznek meg a hatmillió zsidó áldozatról. A gettófelkelés Maszada 74-beli ostromával együtt a zsidó hősiesség  kitörölhetetlen  ténye, a zsidó büszkeség forrása.


[1] Kőbányai János idézi = Múlt és Jövő, 1991. 3. szám, 3. p.

[2] Új Élet, 1945. november 18. 1. p.

[3] Új Élet, 1945. november 18., 1. p., december 18., 1. p.

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr78265104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

14742 2011.01.27. 12:54:57

Nincs mit hozzátenni!*****

12019 2011.01.27. 13:00:23

Atlasz, köszönet az időszerű, helyénvaló megemlékezésért itt a Nolblogon! Magam is készülök írni egy bennem régóta érő postot a bejegyzésed első részében mondottak egy vonatkozásához. Majd a megemlékezések után...

13003 2011.01.27. 13:16:14

Megpróbálkozom csendesen kérdezni, mintha zavart csend lenne a válsz, senki nem felel. Megpróbálhatnánk acsarkodás nélkül?

60145 2011.01.27. 13:18:30

5. emilke : A csend jó.

12635 2011.01.27. 13:30:00

igen, a csend jó, +

11677 2011.01.27. 13:33:09

5-re Emilkének: Itt nem lehet acsarkodni, csak szomorkodni lehet. Szomorkodni azon, hogy ördögi erők, mennyire meg tudják osztani az emberiséget. És nemcsak a múltban!

11692 2011.01.27. 13:56:15

*** Elismerésem.

45691 2011.01.27. 14:18:45

Auschwitz után lehet egyáltalán verset írni ? Ha jól emlékszem Pilinszky János kérdése volt ez. Ő válaszolt a legszebben erre persze. Kell, tök mindegy, hogy azt érezzük, tán nem is lehetséges többé.

15138 2011.01.27. 14:25:46

Hadd tegyem ide Kertész nevét.

11692 2011.01.27. 15:55:18

"Hogyan gyászoljam halálodat, Hogyan követhetném koporsódat, Hiszen maroknyi kóbor hamu vagy Az ég és a föld között" (Igazak ivadéka c. könyvből...)

163107 2011.01.27. 16:28:17

A keresztény Pilinszky így emlékezik: "És felzúgnak a hamuszín egek hajnalfele a ravensbrücki fák és megérzik a fényt a gyökerek, és szél támad és felzeng a világ mert megölhették hitvány zsoldosok és megszünhetett dobogni szíve harmadnapra legyőzte a halált et resurrexit tertia die" A zsidó így: "Mond el fiaidnak" Szép volt Atlasz, kösz.

16940 2011.01.28. 06:36:11

Mint zsidó származású ember is köszönöm ezt a postot. Tényleg nem a kritika, hanem a kiegészítés jegyében egyetlenegy körülményt és tényt jeleznék. A budapesti zsidóság 1945 óta minden év január 18-án megemlékezik a gettó felszabadításáról. Soha nem felejtik el elmondani, hogy életüket a szovjet vöröshadsereg katonáinak köszönhetik. A kommunista múlttal és eszmékkel szembeálló zsidó emberek is ezt a véleményt vallják, zömükben ma is. Mert ez, mint tény, igaz annak dacára is, hogy Sztálinnal összefüggésben semmiféle humanitás nem feltételezhető. Viszont az ő tábornokai vezették azt a hadsereget, amelynek felülkerekedése nélkül én se kopoghatnám e sorokat, de a nem zsidó érintettségű honfitársaim és mostohább sorsra jutottak volna (hiszen - a történeti dokumentumok szerint - náci győzelem esetén nem a III. Birodalom tagállamisága, hanem az urali őshazába telepítés is fenyegette volna a magyarságot). Összegezve. A holokausztmagyar áldozatairól szóló, megismétlem,, tényleg nagyon emberséges és igaz megemlékezés, őket sirató, tragédiájuk semmihez se hasonlítható egyediségét kihangsúlyozó mondatok fölé, talán inkább illeszkedne nem Sztálintól, hanem a holokauszt 1. sz. bűnösétől idézni, például ekképpen: „MINDENKIT, AKI CSAK FERDÉN NÉZ, AGYON KELL LŐNI!” (HITLER, 1941. JÚLIUS 16.). A ZSIDÓ EMBER ESETÉBEN MEG AZ SE SZÁMÍTOTT, HOGYAN NÉZ… Nagyon érzem a szerző jó szándékát, ezért szólaltam meg most kommentben, nem pedig külön, erről formulázott postban. Köszönöm!

179584 2011.01.28. 08:00:44

Köszönjük, Atlasz!

13709 2011.01.28. 11:00:12

szia Atlasz :) szép volt, gratulálok +++++

medve1942 2011.01.28. 11:20:00

Kevesebb több volna. Ezt úgynevezett holokauszttúlélőként mondom.

11692 2011.01.28. 13:42:21

23-ra: nincs az a sok, ami elég volna...ezt csak úgy mondom...!!!

189140 2011.01.28. 18:02:29

Tisztátalanság miatt törölve.

57665 2011.01.29. 11:08:38

Köszönöm Barátom!

szeneshanna 2011.02.10. 13:26:36

Szégyen, hogy egyedül 19. alatt tiltakoznak azért, mert a holokausztra emlékezés felett mottónak a poszt szerzője Sztálintól idéz! Lehet, hogy ő se tudja, de így e megemlékezés valójában antiszemita provokáció. És itt mindenki megette...

60145 2011.02.10. 14:45:01

27. szeneshanna (látogató): Azoknak, akik nem ismerik, ide linkelem, ki volt Szenes Hanna, és eldönthetik, hogy vajon ki a provokátor. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8117 A 19. kommentelő Hitlert idézte, tudomásul vettem a véleményét, amely nem azonos azzal, ami "szeneshanna" leírt. Senki kedvéért nem említem egy lapon Hitlert a mártírokkal! A blogok fejléce a 34. bejegyzés fölött is ugyanaz, mint az előzőknél és a következőknél. Köszönöm, hogy a 26-ig itt kommenteltek annak olvasták a bejegyzést, amiről szólt, s nem provokáltak a megemlékezéshez méltatlan vitát. Ők is tudták, én is tudom, hogyan kell fejet hajtani.

figyelő 2011.06.06. 18:25:06

Köszönöm Atlasz írásodat, szívemből szól. Jó, hogy nem csupán virtuálisan ölelhetlek meg érte. Azokkal szemben, akik a kollektív lelkiismeret (ha létezik ilyen) kellemetlenkedéseit az "elég legyen már az örökös holokauszt emlegetésből!" lázongással próbálják strucc módjára kussoltatni - azokkal szemben én is fenn hirdetem: sosem lehet eleget beszélni róla. Auschwitz óta minden ember, még inkább, akik magukat kereszténynek agy keresztyénnek mondják; legalább hatszor gondolja meg.SZÁMON KÉRHET-E VALAMIT IS A ZSIDÓKON, EREC JISZRÓÉLEN?

60145 2011.06.06. 19:16:09

29. figyelő: Létezik tudatlanság is, nem csak rosszindulat. Az utóbbiakkal szemben nincs engedmény De inkább valamiért és nem valakik ellen. Végül: köszönöm!