Atlasz voltam

Atlasz.

Amszterdami képek

2016. október 21. - Atlasz.

A tanárképző főiskolán Moldova 40 prédikátorát hökkenten vettük fel az elemzendő művek listájára.  Amszterdamba a gályarab protestáns magyarok emléke vitt..  2015-ben eljutottam egészen a templomajtóig, mely mögött de Ruyter admirális síremléke áll. 2016-ban ismét Amszterdam lett az úti cél, nem pár órára, hanem pár napra most.

img_20161014_095544.jpgA KLM akciót hírtett, a repülőjegyhez szeptemberben 6-7 napra foglaltam közepes kényelmű szállodát, majd az egészet el kellett halasztani, a tervekből visszavenni és jellemzőit módosítani. A szállodát kínáló internetes oldalakon csak kártyát említenek a legkülönbözőbb fizetési variációkban, de amikor kitöltöd a megrendelést, sorba dobják vissza ezt is, azt is. Talán elírtad az irdatlan hosszú számsort? Szó sincs róla. Ebben a fázisban már csak hitelkártyával foglalhatsz, ha nincs, akkor még azt sem lehet kivitelezni, hogy a bankkártyádról előre átutald a szobaárat!

Blogbarátom jött segítségemre: a nevemre lefoglalta a szállást, én meg helyben, készpénzzel jelentkeztem. Nem addig van a’! A recepciós egész világrendje összeomlani látszott, azzal sem tudott mit kezdeni, hogy barátom levelét az én adataimmal és a foglalással kinyomtatva bemutattam neki. Otthagyni nem lehetett a szállót, hiszen az el nem foglalt szoba fejében is pénzt hívhatnak le a hitelkártyáról. Távozási szándékom jelzése, és a jótevőmmel váltott e-mail után, amelyből semmi új nem derült ki, már csak az okozott problémát, hogy minden naphoz egy reggelit írattam.

Nem, nem a hollandok ilyenek, csak egy kis óvatoskodó recepciós volt, ki tudja, honnan. Dolgozott a szállóban magyar, a reggelit lettországi gyévuska varázsolta elő, valamint régen volt, hiányos orosz nyelvtudásomat is. Mindkettő boldoggá tett, különösen a harapnivaló: finom, változatos, bőséges kínálat fogadott az étkezőben.

img_20161013_181852.jpgA szobám tágas és csendes: udvari, alagsori. img_20161013_181909.jpgPárna személyenként csak egy, az ágyazás hálózsákszerűen belebújós, a fűtés állítható. Szekrény, vállfák; az asztalon kávéfőző a hozzávalókkal, minden napra. A fürdőszobában a szokásos felszerelés, minden tiszta és elegendő.

A belső udvaron bringákat, a szálló mellett biciklikölcsönző, az utcán este nyolc körül is húszasával húznak el a bicikliúton az első lámpa nélkül kerekezők. Egy-egy kereszteződésben villamos forgolódik, a zöld jelzés kiszámíthatatlan, nem is mindig számítgatnak. A közlekedés miatt ideges embert nem láttam.

A repülőtérről 5 euróért hozott be a busz a szállodám közelébe, számomra érdekes módon nem a reptéri B kapunál, ahol az útikönyv alapján kerestem, hanem a B9 kocsiállásról indult. Másnap 17 euróért váltottam a városi közlekedésben három napon korlátlanul használható jegyet. A sétahajó-programok 10 eurótól kezdődnek, lehet vacsorával, avagy szellemi táplálékkal: soron kívüli múzeumbelépővel kombináltan igénybe venni.
hbm90-a2-affiche-420x594-lr-nl-website.jpg

Amszterdam nyugis város. És színes, már ami az embereket illeti. Szivárványzászlós hoteljei is vannak.Távolról egy minaretet láttam, abban biztosan nem tartanak Marilyn Monroe évfordulós kiállítást (17 €), mint a nagyszerű Nieuwe Kerkben. Mit mondjak: lelkiállapotomat nem zavarta a 90 éves szépség, azonban a holland admirális síremlékén kívül csak a gyönyörű, 15. századi templombelső érdekelt. Az olvasó szerencséje: saját felvétel helyett egy, az internetről.
pams3261.jpgA magyarul új templomnak nevezett épület közelében áll a Királyi Palota, szemben vele a Felszabadulási emlékmű, és e között a három tisztelendő épület között a Dam téren éjjel nappal áll a bál, szól a zene, játékok és emberek villognak, miközben a villamosok óvatosan siklanak át közöttük. Fotóim erről nem 90 fokban (mint a templomiak), hanem 180-ban elfordulva kerülnének ide. Kicsiben mégis sikerült idevarázsolni a Google-ból. Az előtérben egy motorral hajtott verkli, melyet már nem szívvel kell tekerni. Háttérben a Királyi Palota...
unnamed.jpgVigasztalódjunk egy igazi utcaképpel! Ugyan grachtnak, csatornának mondják, meg azt is írják, hogy a várost csatornák szelik át. Ez persze tévedés: a csatornák, utcák, terek, hidak egységet alkotnak, nincs hídfő-érzésünk, sem Buda és Pest-szerű különbségtétel, a csatorna a maga partjaival és a hidakkal nem elválaszt, hanem összeköt. 

img_20161014_101332.jpgAmstel-dam - az nemcsak gát, hanem egy újjáépített Amsterdam nevű hajó is. A Scheepvaartmuseum részeként látogatható. A háttérben a Nemo Tudományos Központ zöld színű épülete látszik. amsterdam_scheepvaartmuseum_2.jpg

 A hajón belül sokáig el lehet bóklászni. A legénységi háló hálókkal teli csarnok, persze igen alacsony belmagassággal. Láttam orvisi kabint (!) ággyal, mások ugyan egy raktárhelyiségben, de ágyban alhattak. 
amsterdam_scheepvaartmuseum_3.jpg

img_20161015_151246.jpgEz itt balra de Ruyter admirálisnak egy img_20161015_131140.jpg
algíri kalóztól zsákmányolt szablyája.
Két gyönyörű műtárgy a méltán híres
Rijksmuseumból. Az Éjjeli őrjárat okán
szokták felkeresni, abból van több is,
Rembrandté pedig nem is éjjeli. A híres festményeken kívül szinte az egész
hollandiai élet, a szorgos parasztok,
iparosok, tengerészek és dokkmunkások
eszközei, otthonai is láthatók. Gőgös
árnyalattal emlegették a "kis" Hollandiát
például a klasszikus Heti Hetes bölcsei is.
Nos, itt. e finom művű óra jobban jelképezi a polgári iparkodásban gyökerező nagyságot, mint a szablya. Igen, ők mertek kicsik lenni és
migránsgyűlölők helyett befogadók.
A legkatolikusabb királyok elűzték az Ibériai-félszigetről a zsidókat (a vagyonukat nem). A hollandok közt otthonra leltek, és az ő szorgalmuk és szakértelmük is gazdagította az új hazát. A spanyol hatalmat a hollandok megtörték, legyőzték, kivívták függetlenségüket. Hollandia a legelső tengeri, s egyben gyarmati hatalommá vált.
A Portugál Zsinagógában méltóságteljes látvány őrzi az ősök emlékezetét. A gyűjtemény gazdag, értékes!

img_20161016_125903.jpg

A Tóra-olvasó asztallal szemben a frigyszekrény rejti a szertartásokhoz alkalmas tekercseket.  

img_20161016_103923_1.jpgBaruch Spinoza szobra az egykori zsidónegyedben. img_20161015_175135.jpg
Tőle olvastam először filozófiai értekezést.
Ha mást nem is, de az érdeklődésemet felkeltette.
Jóval később tudtam meg ezt-azt az életéről, a
közösség által rámért héremről. Elégtelen nyelv-tudásom miatt azt a bizonyos küszöböt csak látni véltem.
Rembrandt is szeretett itt lakni. A szobra előtt az Éjjeli őrjárat polgárőrei közé turisták vegyülnek, megy a fotózás. Nekem a festővel szemben állt punk leányról? hölgyről? kellett volna felvételt csinálni, ám az hang nélkül nem lett volna az igazi. Skótkockás szoknyában, hasán nagydobbal, kezében csörgővel igen erős hangon énekelt a kétoldalt felborotvált, vörös-zöld taréjos művész. Meztelennek tűnt ezért.

A Rembrandt házat, mint korabeli épületet kerestem, s nem leltem sehol.img_20161016_120734.jpg
Csak kóvályogtam a környéken, a Telenornak befizetett adatroaming nem működött. Végül egy barátságos helybeli férfi kérdezett rá, s mutatta meg, merre találom.
Nos, a legalább ötszáz éves épület modern homlokzat alatt rejtőzik, belesimul a széles utca házsorába. De megéri megkeresni! 

img_20161016_112655.jpgA mester szeretett az X lábú reneszánsz székben a kandalló előtt üldögélni, s hogy a látogatók ezt ne tegyék, finom célzással, egy-egy tüskés bogáncs szálat helyeztek a letanyázásra ingerlő darabokra.
A tanterem a ház legmagasabb szintjén helyezkedett el.
Láttuk a fogadószobát, benne a tekintélyt, rangot, vagyont - és ismét csak meleget - sugárzó díszes kandallóval. A műterem legfontosabb "bútora" a két nagy, fényforrást biztosító ablak volt. Megnézheti a látogató a konyhát, mindenütt megfelelő holland és angol nyelvű elektronikus vezetővel, de fali címkékkel segítve is.
A z önarcképekhez a festő fiatalkori arcképe is csatlakozik. Saskia és Titus, és talán Hendrikje is "itthon tartózkodik. Nekem a szobrász nagybátyám Rembrandt vonzalma jutott eszembe, amelyben része volt némi arcbéli hasonlatosságuknak is.

img_20161016_150944_1.jpg

A Central Station előtt villamosok, buszok, sétahajók tömegelnek, a háttérben az Ibis előtt hatalmas, többszintes kerékpár megőrző. Ez Amszterdam szíve, a valamikori kis sziget talajába vert 9000 cölöpre épült tér. Ezer és ezer ember nyüzsög a felvételt készítő mögött, indulnak a vonatokhoz, köztük a Thalyshoz, melyek igen drágák az autóbuszokhoz képest. Az állomáson túl az IJ kompjaihoz, és az állomástól el, befelé a Damrakon a Damhoz, a népünnepéllyel teli térhez lehet eljutni. Indonéz étterem is van az itteni utcákban, de sajnos, az kimaradt a programomból, pedig gourmet barátom fölöttébb ajánlott. Négy napba persze az itt jelzettnél sokkal több belefért.
Hazautam nem volt izgalomtól mentes. Pontosan érkeztem a Schipholra, a KLM becsekkolói el is kaptak, a beszálló kártyámon a C04 kapu szerepelt. Üldögéltem, nézelődtem, interneteztem az erre biztosított helyeken, majd amikor a sor megindult, én is beálltam a kapu elé. Egy kanyar, s ott a biztatás: Helsinki felé beszállunk!
Elkapott a kapuzárási pánik, s előbb az információs pultot, majd a D76-os kaput kezdtem rohanvást keresni. Időközben - feltehetőleg a gép késése miatt - átszervezték a beszállás. Így esett, hogy az amszterdami közlekedés részvevői között mégiscsak akadt egy nyugtalan pasi. De nem sokáig... 

Egy a legesősebb időszakban is túlnyomórészt napos városban jártam, sétáltam  a virágpiacon, rácsodálkoztam a templomot idéző tőzsdeépületre, de a gazdag ország ember léptékű nagyvárosában eszembe sem jutott Multatuli Max Havelarja, amelyről még gyerekként olvastam. Annál inkább a francia szólásmondás: Dieu a créé le Monde et les Néerlandais ont créé les Pays-Bas. Igen, ez a protestantizmus szerény, mégis büszke szelleme!


 




 

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr2311676081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

littke 2016.10.21. 22:39:13

Nagyszerű leírás, szépek a képek, örülők hogy végül is minden jól ment.

Atlasz. 2016.10.22. 04:16:09

Köszönöm! Az utazás remekül sikerült, a kisebb problémák szórakoztatóak utólag.
A blogolástól elszoktam, kevés fényképből válogattam, és elég furcsán is "viselkedtek" feltöltéskor.

Xilit 2016.10.26. 07:22:22

Szervusz Atlasz, Nyírfa vagyok, dömdödöm......:)

A véletlenek játéka, hogy felfedeztem, Te is itt vagy a blog.hun. Hiányoltalak, olykor a Nol.hun, egy-egy hosszabb lélegzetű kommentem után emlegettelek is, mint csóválnád a fejed.:)

A "kormányinfo" amolyan görbe tükör?

Idő hiányában még nem olvastam el az amszterdami jegyzetedet, de ez csak késik, nem múlik. Most megelégszem annyival, hogy örülök neked.

Atlasz. 2016.10.26. 07:39:29

@Xilit: Szia Nyírfa! A gyakori nicknév-változások és a számomra közelinek tűnő preferenciák miatt csak nagy vonalakban ismerek Rád, elnézést kérek. Valóban, időnként nem egyeztek a nézeteink, Te mintha balabbra lettél volna. A kormányinfót nem értem. Ez a jegyzet amolyan félprivát beszámoló a nekem segített blogbarátnak, s ha már megvan, néhány más embernek is elküldtem e-mailben: felesleges lett volna külön-külön egyedi levelekben megírni.
Érdeklődésedet köszönöm.
A nolblog utolsó évét nem élveztem, az én-blogba szinte csak búcsúzáskor írtam... A kölcsönösség kezdett eltűnni: egymás kölcsönös, értő és érdeklődő olvasása. Önimádó primadonnának, azaz príma donnak akkor már jobb leszek egyedül. De azt meg gátolja az ízlésem, az erkölcsöm... Megmarad a Dömdödöm és az emlékek szebbik része.

Xilit 2016.10.27. 21:59:22

Várom a nagyfiam beszámolóját, most tért "haza" Angliába egy kis holland kiruccanásról. A véletlen egybe esések: rád találok a blog.hun, s rögtön kapok is egy kis ízelítőt abból a miliőből, amelyet az elmúlt napokban a fiam is testközelből tapasztalt.

Gyönyörűek a templombelsők. Csendben, gondolatok nélkül üldögélni, hagyni a képzelt-valós Istennel való együttlét ihletettségét.....tudod, hol élek meg hasonlót? A természetben, különösen vízközelben.

Igazából Nyírfacukor néven szerepeltem sokáig a Nolblogon, csak Osszián addig Nyírfázott, amíg levettem a nevemből a cukrot - jobban is tetszett így.
Valóban, nem mindenben értettünk egyet, de az az igazi, ha a sokszínűség, amelyet Amszterdam kapcsán is említesz, egységet alkot. Ez boldoggá tesz. Vagy az egység maga a boldogság?
Azokra a szép kis hidakra voksolok, amelyek összekötnek. :)

Pettra blogában hírül adtam, hogy rád találtam.

Nézd csak, ha érdekelnek a régiek, közülük többekkel találkozhatsz: exnolbloggerek.uw.hu/

De itt van Emilke, Alíz, Rasid, Quodlibet is.

Még egy személyes: Nyírfaként nem tudtam regisztrálni, így az eredeti Nyírfacukor nick Xilit változatát választottam.
Könyvjelzőre tettem az oldalad, ha nem zavarlak, máskor is jövök.

Atlasz. 2016.10.28. 15:00:38

Az lesz a vége, hogy Te is kirándulsz majd Amszterdamba. Nekem Anemone ajánlotta.
A Nyírfacukor nekem orosz nyírfácskát idézett, és valami karamella-szerű oroszbarát bloggernevet is. Eleinte Obsidiánt szintén összetévesztettem egy hasonló hangzású nickkel. Nagy különbség! Pettra neve személyes okokból maradandó nekem: ott is éltem, ahol ő.
Egyáltalán nem zavar az érdeklődésed, én is majdnem olyan hiú vagyok, mint azok a blogprimadonnák, akiknek az önimádatát, önzését meguntam. Láthatod, évente egyszer vagy kétszer írok.