Atlasz voltam

Atlasz.

Atlasz.

Kompetens xenofóbia

2009. október 08. - Atlasz.

Az első szó a pedagógiai gyakorlat újdonságai közé tartozik. Alighanem jártasságot jelent. A második az idegentől való félelem. Istenfélelem helyett is előfordul. Ma mindkét szó piacképes. Még az Aranybullát is el lehet velük adni. Vagy fordítva...

Miről szól az Aranybulla?

A középszintű érettségi történelem írásbeli melléfogásai között talán az egyik legmeglepőbb a 3. feladatban lévő volt. Az Aranybulla négy törvénycikkét négy állítás mellé kellett rendelni. Például „Az előkelők szabadságát erősítő szabályozás” mellé a híres ellenállási záradék illett, a 31. pont. A 24. törvényt a Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár (1000-1526) Válogatás így fordítja: „Pénzváltó kamaraispánok, sókamarások és vámosok országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.”

        A feladatban ez a törvénycikk „Az idegenek befolyását ellensúlyozó előírás” állítása mellé volt rendelve! – Hát, aki akarja, értheti úgy is! Voltak, vannak, lesznek is ilyenek!

         (http://www.okm.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2005/k_tort_fl.pdf)

No de kinek használ ez az értelmezés? Ez a kérdés, akár a krimikben, megkerülhetetlen a történelmi források értelmezése során. A törvény erejénél fogva a muszlimok és a zsidók helyett talán az ország bárói kapnák meg a felsorolt jövedelmező posztokat? Valóban akadt ekkoriban néhány tucat iskolázott ember Magyarországon, akikre rábízhatták volna a királyi jövedelmeket: tudtak írni-olvasni, s nemcsak a négy alapműveletet ismerték, hanem a százalékszámítást is. Az idézett helyen az Aranybullában mégsem a munka nélküli diplomás bárók érdekérvényesítése fejeződött ki, hanem a korszak értelmiségi csoportjáé, a magas klérusé. Ugyan ki tudta volna a zsidók és a muzulmánok helyét elfoglalni a pénzügyekben? Nagyöklű báró? Az iskola hátsó fertályát sem látott izomvitézek? Ugyan! Csakis a jól képzett klerikusok!

Ha az új érettséginek az a célja, hogy adattömeg helyett a lényeglátást, az összefüggések és a korszakra jellemző tendenciák felismerését kérje számon, akkor az idézett 3. feladat előírt, a megoldó kulcs szerinti helyes válasza ennek ellenkezőjét bizonyítja. Ugyanis a XIII. század jellemzője, hogy a pápaság világi hatalmának a csúcsára ért, évszázadokra megtörte a német-római császár hatalmát, s nem tett kivételt a magyar királyéval sem! Az akkori klérus nyomulása következtében az Aranybullát kiadott II. András királyunk kilenc év múlva kivette az egyháziakat a nádori bíráskodás alól, továbbá az ellenállási záradékot (31. §) immár nem az előkelők számára, hanem kizárólag a klérus számára tartotta fent. (Ez azt jelentené az érettségi feladat szerint, hogy az előkelők szabadságából visszavett a király, a papokét viszont növelte. Ám az Aranybulla, s különösen a 31. cikkely köztudottan a királyi hatalom korlátozásáról szól, ezért tekintjük – új érettségi ide vagy oda – alkotmánytörvénynek!). A pápasággal a háta mögött a hazai főpapság mindezzel nem érte be! A király hiába menekül – vadászat ürügyén –a római egyház határvidéke, az északkeleti Kárpátok felé, a pápai legátus a beregi erdőben utolérte, s rákényszerítette a beregi egyezményt! Ebben már szó sincsen az ország nemeseiről, azaz a bárókról, csupán arról, hogy zsidók és szaracénok ne foglalkozhassanak jövedelmező üzletekkel (földművelésük száz éve lehetetlen!), továbbá, hogy az egyház emberei mi mindent ne fizessenek, és mi mindent kapjanak a királyság jövedelmeiből!

Egyértelmű, hogy az Aranybulla 24. pontjában írottak – a korra jellemzően – az egyháziak érdekeit szolgálták 1222-ben Székesfehérvárott, ugyanez a tendencia folytatódott 1231-ben és 1233-ban a beregi erdőben is. A 2005-ös írásbeli érettségi történelem 3. feladatának állítása: hamis, ellentmond a tényeknek, az elemző történelmi gondolkodásmódnak, továbbá erősen félrevezető, s nem szolgálja az új érettségi deklarált céljait.

A zsidók meg a muszlimok nem voltak idegenek az Árpádok Magyarországában. A zsidók még Kazáriából, az izmaelita kereskedők Etelköztől voltak ismerősei őseinknek. A tizedik századtól éltek zsidók a királyi székhelyen, Esztergomban. Muzulmánok pedig nemcsak kereskedőként, de időnként fegyveresen is szolgálták a magyar királyt. Bennük (akár az orosz testőrökben, besenyőkben, kunokban) sokkal inkább megbízhatott belpolitikai konfliktusok idején az uralkodó, mint a nagyurakhoz kötődő, hazai nyelvű szolgáló népekben.

A muzulmánok és a zsidók a keresztény királyságokban, így nálunk is, kizárólag azzal foglalkozhattak, amit az uralkodók engedélyeztek számukra. Ilyen volt – egészen a keresztes háborúk koráig – a távolsági kereskedelem, ebben alakult ki pénzügyi, vámügyi szakértelmük. Ha az uralkodó el akarta kerülni a királyság pénzügyeiben az egyház dominanciáját, ennek kezelését kívülállókra, muzulmánokra vagy zsidókra bízta. Befolyásukat feltételezni az Árpád-korban, sőt egészen Mohácsig, vagy akár 1867-ig egyszerűen nevetséges! Kicsiny létszámuk, eltérő nyelvük, vallásuk miatt mindvégig minden hatalmi tényező kiszolgáltatottjai voltak. Az idézett feladat mégis azt sugallja, hogy az Aranybulla idézett cikkelye a magyar nemeseket, bárókat védte a zsidó és muszlim befolyástól.

1222-es zsidó befolyásról szólni 2005-ben, ha jóhiszeműek vagyunk: hozzá nem értésről, inkompetenciáról tanúskodó anakronizmus. 2009-ben már nem lehetünk ilyen jóhiszeműek. Annak fényében  különösen, hogy a fenti elemzést nem sikerült a nyomtatott sajtóban nyilvánosságra hozni.

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr728266054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

12722 2009.10.08. 12:30:04

a történelemtanítás tele van ilyen példákkal - és mindez alig zavar valakit

69849 2009.10.08. 12:36:45

viszont nagy tudású emberek írják a történelemkönyveket, és alig van, aki el is olvassa őket.

60145 2009.10.08. 15:54:31

1. ethnografus, engem zavart. De befogták a számat.

60145 2009.10.08. 16:01:18

2. coco litztli, Vajon a csúcs-szakemberek, akik érettségiztetik a diákot és a tanárt, mit olvasnak, s főleg: hogyan?

11381 2009.10.08. 18:30:51

Atlasz, köszi a beirást, fontos, és pontos. Már ideje volt feszegetni a lényeget.

Vasgereben 2009.10.08. 18:40:44

háát eléggé kilóg a kommunista történelemszemlélet lólába a poszt szövege mögül! Ugyanis, kora és késő középkori irástudóink jórésze is a nemesi/főuri osztályból került ki! S most nem a klérusba kerültekről van szó, hanem a világiakról. nemcsak izompacsirták és gladiátorok voltak, mint ahogy azt az átkosban tanitották s ahogy azt a blogger is állitja. A zsidó és muzulmán pénzváltók/bankárok/uzsorások és kereskedők befolyását sem kellene lekicsinyelni. Sohasem tettek semmit sem ingyen.

60145 2009.10.08. 19:35:18

6. Vasgereben, a nemesi és főúri családok a XIII. században csak akkor taníttatták a (nem elsőszülött) gyerekeiket, ha egyházi pályára akarták őket küldeni. Akkor sem mindegyiket. De valóban NEM CSAK izompacsirták voltak, bár akkoriban a harc volt a feladatuk. A klérus látta el például az írásbeliséget, tartott fenn iskolát, stb. Mellesleg: a püspökök harcoltak is, Mohácsnál nemcsak Tomori, hanem a püspöki kar fele hősi halált halt. XVI. század. Természetesen semmiféle üzletember nem folytat üzleti vállalkozást ingyen. Ha valaki azt állítja, hogy vannak ilyenek üzletemberek, az nem mond igazat.

relatív 2009.10.09. 00:05:55

Ez az eszmefuttatás - teljes igaz volta mellett IS - csak abba a vonulatba illeszthető ami manapság a történelemmel folyik. A régmúlt át "költése" egy gyakorlat., majd minden történelmi tanulményunk elferdítve kerül a fiatalok elé, a korok ideológiai, vallási változásainak következtében, szégyetelenül. Sőt napjainkban a közelmúlt - még sok élő ember átélt ismerete ellenében IS - történetének teljes átírása történik, mindenki szemeláttára és tiltakozása hiányában. Sajnos látnunk kell, hogy - élő példa az NDK ok átengedésének egyre hamisabb története, aszerint, hogy ki jut mikrofon, vagy az újsáígrás közelébe - minden a politika színterében mosdik meg, aztán úgy kerül ismételt tálalásra. Érdekes módon csak néha, és egyes személyeket zavar ez a mesevilág.

imisti 2009.10.09. 07:15:04

Relatív! Átköltötték az egész huszadik századot,meg még a tizenkilencediket is,részben! A saját szemszögükből,meg érdekükből! Valahol azt olvastam,hogy az ókor végéből ,precíz történelemhamisítás folytán hiányzik háromszáz év!Ha jól emlékszem,akkor ezt úgy iu.600-as évekre teszik! Tehát olyan ezerötszáz éve jó nagy hazugságban élünk! Vajh ez a legújabbkori hazugság meddig fog tartani!?

60145 2009.10.09. 07:36:47

8. relatív, 9. imisti: "Az igazság megéri azt, hogy hiába keressük."

nyica 2009.10.09. 07:38:33

Este már olvastalak. Ma reggel újra megteszem. sze.nyica

imisti 2009.10.09. 08:21:33

Atlasz! Nem hiába keressük!Nézd csak pl.saját posztodat,vagy Relatív véleményét!Az igazság itt lappang körülöttünk,bennünk,csak kimondani nem merjük ,és ha kimondod is,akkor ezer oldalról hazudtolnak meg az igazságot szintén ismerő,de saját érdekükben azt eltakarni vágyók! Vagy ha kimondod,akkor "meg vagy zakkanva",mondják!!(lássd Yankari :Itt kezdődött) vagy elviszik a dolgot a "kertek alá",csak ki ne derüljön az igazság! De azért van remény!Ezt abból gondolom,hogy a hazugok kórusa nagyon hangos,tehát nagy az erőlködés,hogy a egyre jobban felszinre törő igazság hangjait elnyomják! Reméljük,hogy az igazság hangja erősebb lesz!!(hamarosan!)

Dr. Kronstein Gábor 2009.10.09. 08:42:43

A vitatott rokonházasságok a legjobb famíliákban is előfordultak. Ferenc József és Erzsébet például első unokatestvérek voltak. Csinszka édesapja királyi engedéllyel vette feleségül vér szerinti unokahúgát. Családi bonyodalmak nem genetikai jellegűek voltak. A családjogi törvénymódosítás vonatkozó paragrafusainak megítélésében mind a genetikai érvet, mind a női szabadságjogok megsértésének érvét egyoldalúnak érzem. A téma pedig jelenleg csupán gumicsont.

13300 2009.10.09. 10:18:46

Egy kis adalék Atlasz írásához és igazának bizonyitására : Könyves Kálmán (1095 – 1116) törvényei Az ún. I. törvénykönyv Előljáró beszéd Szerafin Esztergomi Érsekhez – ( kiemelt részletek ) …………………………………………………………… 7. § De lehetnek olyanok, a kik a vercelli gyülést, melyről épen szó vagyon, minden okos meggondolás nélkül feleslegesnek alítják lenni, esztelenül azt mondván: hogy inkább jámbor eleink rendelésén kell megállanunk. A kiknek nyilván mennyire hiábavaló és balgatag az ő vélekedésök, jó lesz kisség megbeszélni. 8. § Mert az országnak ezen gonoszakarói inkább az ő tulajdon tetszéseket, hogynem az ország közönséges javának előmenetelét követik. Lám, ki kételkednék benne, hogy mikor szent István atyánk, amaz apostoli férfiu, törvényt szerze népünknek, némely dolgokban keményebb, némelyekben viszont szenvedhetőbb, egyszer szigoruan büntető, másszor türelemmel engedő vala; mindazonáltal a fegyelemnek vesszeje nélkül senkit el nem bocsáta, minthogy az igéretnek ideje akkor még el nem érkezvén, meg nem hozta a hitnek igaz vallását. És bizony nem szabad azt hinnünk, hogy ezek isteni rendelés nélkül történtek volna. 9. § Mert a megnevezett király idejében, a midőn is az ő egész népe barbár szokásokban sinlett volna, és mint tudatlan és erőszakkal való keresztyén, rugoldozék a szent vallás intő ösztökéje ellen, és a büntetés bosszuló vesszejét visszamardossa vala, szükség volt az egyházi fenyiték erejére, hogy a hitetleneket megtéritse, a megtérteknek pedig a bűnön való bánat igazságát szolgáltassa. 10. § De a mi nagy keresztyén királyunk, Kálmán, az ő galambi szelidségének tisztaságában és jeles tulajdonságinak minden ékességében, minekutána látta, hogy a felserdült hit immár a tökéletes isteni félelemnek erejébe öltözött volna, arra adta elméjét, hogy a törvény lánczának köteleit bölcsen megtágitsa; méltatlannak tartván mintegy, hogy a törvény bosszujától való rettegés gyötörje a hitnek szabad akaratu bajnokát, kit a megismert igazság vallásától a halál árnyéka sem tántoritana el többé. 11. § Ugyanis, midőn látná, hogy az ő koráig reánk sulyosodó polgári háboruk miatt az atyák hagyományai megromlottak, az ország tanácsa bomladoz, a királyi udvar tisztelete hanyatlik, félvén, hogy a békéhez nem szokott és a mellett az otthon való ügyekhez is keveset értő vitéz valami helyrehozhatatlan igaztalanságot ne miveljen, gyülésbe hivta az ország főembereit, és az előbb mondott szent emlékezetü István király törvényét az egész tanács hozzájárulásával rendre általvizsgálta; a melyben, ha megnézed, semmit el nem rontott, sőt inkább megjobbitotta azt, nem ugyan mint fundámentomot vető, hanem mint feljebb épitő; azért, hogy a zsenge ültetés, mint hulló eső harmatával hasznosan megöntöztetvén, nyerjen növekedést az igazság által. 12. § Mert amaz irtotta a hitetleneket, emez a helyes életnek módját segiti elő igazságtétellel; amaz a hitnek fegyverébe öltöztette a népet, emez a földi nagyravágyást mérsékeli az igazság kötelével; amaz Isten igéjének pallosával rettegtetett, emez az idvességnek sisakjával ékesit fel. ………………………………… 16. § De téged, uram, ki látod, hogy énnekem e nép nyelve járásában kevés gyakorlatom vagyon, kérlek a te hozzám való szokott jóakaratodért, ha pennám az ő megkezdett utjának ösvényétől eltérne valahol, vesd ki a mi felesleges, pótold meg a mi hiányos, a hibákat igazgasd meg, valamit pedig tetszésedre irtam, atyai kegyességedből öregbitsed azt; és minekelőtte közhallomásra jutna irásom, méltóztassál gondoskodó kezedet reátenned, hogy legalább a mit a te legbölcsebb itéleted szerint méltóképen szerzettem, javallásod oltalmazza is meg a gáncsoskodók irigységétől. 1. Fejezet az egyházaknak boldog István királytól rendelt adományokról Tetszett a királynak és az egész gyülésnek, hogy minden birtokadomány, a mit boldog István király monostorok vagy egyházak számára rendelt vala, sértetlenül megmaradjon. 2. Fejezet az ispánokkal és más előljárókkal minden püspökségben tartandó zsinatról Minthogy a mi népünk sokszor hol az utazás nagy nehézségei miá, hol szegénységétől felettébb terheltetvén, akármi ügyében bajában a királyi udvarhoz nem mehet, rendeltük, hogy esztendőnként kétszer, ugymint Filep Jakab apostolok ünnepekoron és szent Mihály nyolczad napján, minden püspökségben zsinatot tartsanak: és arra mind az ispánok, mind más egyéb tisztet és hatalmat viselő előljárók gyülekezzenek a püspökhöz; a hová valaki, bárha pecsét nélkül idézve is, el nem jövend, perét veszti. ……………………………………………………………………………………… 46 Fejezet a régi hitükhöz ragaszkodó izmaeliták büntetéséről Ha valaki az izmaelitákat bőjtölésben vagy evésben, disznóhustól való tartózkodásban vagy mosakodásban, vagy akármiben is az ő gonosz szokások szerint való cselekedeten éri rajta, az izmaelitákat vigyék a király eleibe; a ki pedig bevádolá őket, vegyen részt az ő javaikból. 47Fejezet az izmaeliták áttelepítéséről Parancsoljuk, hogy minden izmaelita falu templomot építsen és ugyanazon falu gondoskodjék annak ellátásáról. 1. § Mikoron pedig a templom felépül, a falu népének fele költözzék el onnan, és ugy telepedjék le máshol, hogy azért mint azon egy erkölcsü házban, maradjon velünk egyakarattal Krisztus megoszthatatlan egyházában. 48. Fejezet az izmaeliták házasságáról Az izmaeliták közül pedig senki ne merje az ő leányát valakihez a maga nemzetéből házastársul adni, hanem csak a mi nemzetünkből való emberhez. 49. Fejezet arról, hogy az izmaeliták disznóhust egyenek Ha valamely izmaelitának vendégei érkeznek, vagy vendégségbe hí magához valakit, mind ő maga, mind az ő vendégei csak disznóhussal éljenek.

60145 2009.10.09. 13:07:31

12. imisti Igazad van! Valóban javul a helyzet. A történelmi igazság lehető legalaposabb feltárásán számos történész dolgozik. Ez azt jelenti, hogy Klió igyekszik megszabadulni a különféle ideológiák szolgálólánya szerepköréből. Azonban ha az államilag szabályozott érettségi vizsgán a tényeket meghazudtoló és a történelmi lényeglátás hiányát bizonyító xenofób válasz a jó válasz, akkor az nagyon nincs rendben!

60145 2009.10.09. 13:11:45

13. Dr. Kronstein Gábornak: hozzászólásod máshol bizonyára hiányzik. De ha már itt vagy: abba a lapba, amelyben találkoztam írásaiddal, beszerkesztették ezt a cikkemet is, de azután jött egy külső illetékes... Illetékes úr biztosított róla, hogy nem haragszik.

60145 2009.10.09. 13:17:28

14. Dodona, köszönöm a nem éppen dodonai, de tényszerű kiegészítést! A 46-49. törvénycikkekhez, a kevésbé tájékozottak számára: muszlimokra vonatkoztak. Ők hajlamosabbak voltak a megkeresztelkedésre.

15138 2010.02.05. 19:23:42

Milyen érdekes, csak pár napja hagyta abba egy poszt írását, épp muszlimokat és zsidókat érintett. Bevallom, fogalmam sincs, hogy anno hogyan tanították nálunk az Aranybullát. Nem emlékszem, hogy valaha is hallottam volna történelemórán a zsidókról - leszámítva a második vh-s anyagot. Itt viszont azt tanították, hogy keresztény ember nem foglalkozhatott olyan szennyes dologgal, mint pénz és kamat - a vallás tiltotta. De mivel valaki kellett, aki kölcsönöz, a zsidókat használták erre. Ezek után a szemükre vetni azt, amivel mi bíztuk meg őket...enyhén szólva is képmutatás. Ill. helyesbítek - körülöttem nincs zsidó-ellenesség. Amit még mindig az irodalomból tudok, az Zola, J'accuse, ha emlékeztek, a Dreyfuss-ügy kapcsán írt híres cikkére. Azért szerencsére mindig voltak olyanok is, akik felemelték a szavukat az össznépi hülyeség ellen.

60145 2010.02.07. 15:55:57

(Technikai okból privát válaszoltam)
süti beállítások módosítása