Atlasz voltam

Atlasz.

Holt költők hullámhosszán

2014. augusztus 12. - Atlasz.

Mr. Keating halála alkalmából újratöltve. Mr. Keating szabad ember volt. Kiszolgáltatott, de szuverén.

 

Kedves Gitta!

Nagyon hamar beszkenneltem az 1962-es mátrai osztályOsztálykirándulás 1962kirándulásról karácsonyi ajándékként Tőled érkezett fotókat, be is borítékoltam, hogy visszaküldjem őket, csak azon tűnődtem, hogy mit tegyek melléjük viszonzásul. Nem volt kéznél semmi, amivel meglephettelek volna. Az újesztendő második napján egy film a még nem látott fényképekkel összekötve eszembe juttatta egykor volt önmagunkat. Szebbet, fontosabbat, mint ez az emlék, nem tudok küldeni. Akkor sem, ha már láttad a Holt költők társaságát, és ha láttad, nem is felejthetted el. A Holt költők társasága egyike a sokak által kedvelt, iskolai konfliktusokat feldolgozó történeteknek. Bármi legyen is ezekben a fő szál, mindig jelen van bennük a társadalmi normákat már elsajátított, de az alkalmazkodás hagyományos mértékét elfogadni nem hajlandó fiatalok konfliktusa a hatalommal. Játszódhatnak akár külvárosi környezetben, elit leánykollégiumban, vagy éppen kadétiskolában, az iskola az uralom és alávetettség megfigyelésének laboratóriumi feltételeit teremti meg, hiszen az intézmény többnyire a társadalom kicsinyített mása. Ezért hálás terepe a regényeknek, filmeknek, valamint ihletője számos költeménynek, köztük annak is, amely a Te hangodon jön elő bennem, ha ballagási ünnepélyen hallgatom:

Bár zord a harc, megéri a világ,                             

Ha az ember az marad, ami volt:

Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

Annak idején szabadlelkűségünk még kapálózott az ünnepi sorakozó ellen, de az, hogy kezünket társaink vállára téve beálltunk a sorba, már kiegyezésünket mutatta. Elfogódottság, megszeppenés, a na még ezt utoljára engedménye látszott az arcokon. Ezt akkor rajtatok nem vettem észre, nem voltam jelen. Felnőttként immár jól tudjuk, hogy csakugyan úgy éri meg a világon lenni, ha jobbik énünket nem áldozzuk fel érte. Ha jólétünknek, vagy amire ráfogni szoktuk, a család jólétének megalkuvás, korrupció, sunyi hallgatás volt az ára, akkor sem felejtjük el csikó-korunk idealizmusát, kisebb nagyobb bukásait, s őrizgetjük egykori győzelmeinket.

A győzelmekkel Simonyi Imre költeményét, A negyedik osztályt asszociálom, amellyel sok évig ballagtattam diákjaimat. Ezt szántam útravalónak. Természetesen a hatalomról, az önkényről, és a szembeszállás lehetőségéről szól, az elemi iskola negyedik osztályában.

Nekem is voltak lázadásaim a negyedik osztályban. A szolidaritásból fakadt bukást felső tagozatban, a Lombik-ügyben éltem át. A Holt költők társaságának minapi élménye a későbbi, középiskolai konfliktust idézte fel, amelyet – emlékszel? – a Ti szolidaritásotok változtatott életre szóló, meghatározó ünneppé számomra. De nézzük a filmet!

A Holt költők társaságának irodalomtanára, a könyvelő külsejű, de széles vállú Mr. Keating felszabadította diákjait a sémák, a gondolkodási ketrecek rabságából. Megtehette, hiszen ugyanolyan jó iskolákban szerelkezett fel a pályájára, mint amilyenben tanított. S főleg: mert maga is szabad ember volt. Kiszolgáltatott, de szuverén.

A szabadság a védettség, a biztonság, a lelki komfort feladását jelenti. Az iskola viszont éppen a beilleszkedésre, a biztonságos, sikeres életre felkészítő intézmény. A két szemlélet ütközése a gyakorlatban törvényszerű. Mr. Keating megnyeri ugyan a gyerekeket, de elpusztul a szabadsággal élni nem képes, a többiekhez hasonlóan igen rokonszenves és tehetséges Neil Perry. A tanár ellen a tragédia következtében indított eljárás mégis igazságtalan, gyűlöletes és hazug. A koncepciózus vizsgálat kapóra jön a Welton Akadémia számára, hogy a rendszeridegen tanárt eltávolíthassák. Távozását értékpusztulásként élhetjük át.

Egyenlőtlen a küzdelem a fiatalok, valamint az egész jelen és jövendő életüket szabályozó-alakító intézmény, az azt támogató család, és a mögötte magasodó társadalmi elvárás között. Tanárukat nincs módjuk megmenteni. Mi több: az árulás, a megalkuvás az egyetlen lehetőség saját túlélésükre.

A szolidaritás kiemel a magányból, igazolja értékeinket, valakivé teremt a többiek által, s így válunk értékessé önmagunk számára. Az árulás ennek ellenpontja: hiszen csak a mieink, a világunk részesei képesek nekünk ily módon ártani! Az árulás lerombol mindent, amiért az emberi világban embernek maradni érdemes. Az árulás tabuja a férfi-palánták legfőbb értéke és felelőssége. A Welton Akadémia igazgatója nem véletlenül ezen a ponton kísérli meg áttörni a Holt Költők Társaságának ellenállását. Ugyanerről szól, szinte szociológiai pontossággal a Simonyi vers. Rendkívül izgalmas, hogyan állják a sarat a filmbéli kis lovagok, majd hogyan botlanak el az egyenlőtlen harcban, s magasodnak végül legjobb tanítványaivá Mr. Keatingnek.

Amikor 1964-ben engem rúgtak ki az iskolából, még szorosabb egységben működött az állam, az iskola és az egyetlen, társadalmi-kollektivista szocialista erkölcs. A forradalmárság mint érték, a lázadás, a vita követelménye nevelésünk része volt. Magyarán: a lázadást is államosították. El lehetett menni egészen a falakig. Nos, ma már eltűnődhetünk rajta, hogy az amerikai vagy a hazai volt-e a nagyobb képmutatás. Ennél azonban, az érintettség okán jobban foglalkoztat az a záró jelenet, amelyet a szó szoros értelmében nem láttam soha. Amikor kirúgatásomról tudomást szerezve fogtátok a táskát, sapkát és kabátot és elindultatok kifelé abból az iskolából, ahonnan engem, aki akkor még diákként Mr. Keating voltam – kihajítottak!


 

Drága Gitta! Veled, aki a lázadás angyala voltál akkor, Veled és Veletek együtt néztem ezt a filmet, mert akkor, a lázadásban-kivonulásban is veletek lehettem. Azóta is, mindennek ellenére!

Mert az ember az marad, ami volt, Nemes, küzdő, szabadlelkű diák…

czyla

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr818265650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

70798 2010.01.05. 14:44:00

Jó film, utána meg kellene nézni az If címűt. Vagy előtte:)) Tetszik ez a mondatod: "Magyarán: a lázadást is államosították. El lehetett menni egészen a falakig" úgy, mint ma csupán annyi eltéréssel, hogy a lázadást is demokratizálták. Adott lázadásnál, adott korifeus:))

60145 2010.01.05. 14:58:26

1. Toszmegosztis: Hogyne! Bár az If-re nem utaltam. Egyike azon kevés angol szónak, amit megjegyeztem. Volna még a Tombol a Hold is... A mai rendszer lázadásait nem látom olyan tisztán, mint akkor az akkoriakat. Ellenben ráismerek a Te költészetedben is.

70798 2010.01.05. 15:07:45

Atlasz, az a fránya beat-nemzedék:)))

11715 2010.01.05. 16:13:40

kösz, atlasz, ez jól esett. simonyival most találkoztam először, csúcs.

60145 2010.01.05. 16:23:53

4. pettra: Érdemes őt olvasni! De ha elárulnád, vagy bárki, aki erre jár, hogyan szúrhatom be hiperlinkként, nagyon hálás volnék. Wordben megcsináltam, először emiatt a bejegyzés miatt, de bemásolva nem működött, a HTML (jól írom?) menüponttal pedig nem tudok mit kezdeni. Amikor feltettem, még a Youtube sem ment!

11715 2010.01.05. 16:27:29

atlasz, ebben biztosan nem tudok segíteni, mert nagyon béna vagyok, de nekem jó ez így, ahogy van.

60145 2010.01.05. 16:27:35

3. Toszmegosztis: Így van! A Vas utca nemcsak a sulit, nemcsak a tizen-huszonéves korunkat jelenti, hanem azt a bizonyos eltűnt, de hatásaiban mégis jelenvaló nemzedéket!

11815 2010.01.05. 16:45:49

Egyik kedvenc filmem. Jó volt téged olvasni. :) Gitta kedves, bátor teremtés lehet. Szívesen segítek neked linklistát készíteni. Írd meg emailben, kiket szeretnél! Elküldöm a megoldást és elmesélem a módját!

34417 2010.01.05. 16:46:50

ha menyitsz egy jutub akármit, ott van mellette jobbra az url-kód, ctrl/c és ctrl/v pl: http://www.youtube.com/watch?v=5BG9l85XC68

11815 2010.01.05. 16:50:51

Upsz. Félreértettem.

34417 2010.01.05. 17:16:23

ad 9: ugyanez vonatkozik más forrásra is, pl. http://verspatika.freeblog.hu/tags/Simonyi_Imre/ vagy http://www.citatum.hu/szerzo/Simonyi_Imre

60145 2010.01.05. 17:47:40

8., 10. Babett: Rég észrevettem, hogy volna mit tanulnom Tőled. Biztosan hasznos volna a linklista is. Egyelőre annak örülnék, ha meg tudnám oldani, hogy Simonyi vers címe aláhúzva jelenjen meg, s aki akarja, rákattintva el is tudja olvasni. 5. komment. Gitta Jeanne d'Arc-ként viselkedett, és még számosan. Csupa szív volt és maradt. Megírom, ha elmúlik ez a (stílisztikai) szárazság....

60145 2010.01.05. 17:53:18

9. harunalrasid: Legnagyobb meglepetésemre a videót a Youtube-ról sikerült beillesztenem, nálam működik (Sajnos nem ugyanazt látom IE-rel és Firefox-szal!) Remélem, Nálad is megy! A gond, hogyan, azaz hová illesszem be a verset a netről, a bejegyzésbeli címénél.! 5., 8. komment. Nem igazodom ki a HTML menü ikonja alatt.. A videós tananyag egyenesen azt nyomja, hogy töröljem ki az egészet...

13709 2010.01.05. 18:44:16

kedves Atlasz, egyik kedvenc filmemet és kedvenc költőmet idézted meg itt. Hozzátéve saját, egyéni kálváriádat is.. A Ha, amit Toszmeg emlitett, hasonló, persze sokkal keményebb, markánsabb hatásokkal mutatja föl ugyanazt a jelenséget. Kedves Atlasz, nagyon tetszett az írásod, gratulálok hozzá :)))) üdv Valéria

60145 2010.01.05. 19:09:41

Kedves Valéria! Simonyi Imre? Krúdyval, Máraival - hatalmas élmény! Tisztességes írás (1956-os kötetcím). A Ha valóban kevésbé civilizált, erőteljes, ösztönös; a Tombol a Hold Peter Marshalltól lírai, de filmen ugyanolyan erős. Örülök, hogy tetszett: a helyzet, a film íratta le most velem. Ez itt az osztálytársaim, barátaim emlékezete. Ők szálltak szembe! Az én történetemmel még visszajövök. Ugye elolvasod? Köszönöm!

44711 2010.01.05. 22:30:25

kedves Atlasz ! Most is levettem a kalapom.Nagyon tetszett!!! Üdv:CL.............

11815 2010.01.05. 22:45:39

11-re: azt úgy kell csinálni, hogy megkeresed azt az oldalt, ahol megtaláltad a verset. Kijelölöd ott fenn, aztán bal egérgomb nyom és rákattintasz a másolásra. Aztán egy másik lapon a szerkesztő ablakban megírt cikkeden kijelölöd a vers címét, ez hordozza majd a linket és rákattintasz egy kis ábrára a szerkesztő ablakod tetején, ami összekapcsolt láncszem párhoz, vagy gemkapocshoz hasonlít. Akkor valószínűleg feltűnik egy kis ablak, amibe be kell illeszteni annak az oldalnak az elérhetőségét, ahol a verset találtad. Huh. Különben egyszerű. :D

16055 2010.01.05. 22:49:37

Szijja, Atlasz!! Már előző írásaidnál is volt egy olyan érzésem, hogy Te Mr. Keatingnek a megfelelője vagy, hogy maradjunk, az igen remek filmbéli szereplőnél a példa kedvéért, ja, itthon, egy másik iskolában, vagy intézményben. Ma ez pláne bejött. Gittáról is van egy kép előttem, naná!! Ölelésmegamioké: Fics :-))

78126 2010.01.06. 00:24:12

* másodszori olvasásra

13250 2010.01.06. 07:38:25

., sőt ...

60145 2010.01.06. 08:12:49

16. Cuba Libre c.C. Ami azt illeti: beérem a "béret basque" szélének megbökésével is. Inkább Rembrandt sapka, svájci sapka néven ismert, de a mesélt időben (Disznó.öböl) Castro-sapkaként tettük a fejünkre, s ki tudja miért, máig ott maradt. A szakáll meg Guevara halála után ragadt a pofánkra: az 56-osoké éppen akkoriban kezdett ledörzsölődni a fridzsider-szocializmus rekvizitumainak hazacipelés közben. Megkaptad az e-mait a verssel?

60145 2010.01.06. 08:14:57

13. evalajos: Köszönöm, hogy itt jártál, Téged az előbb említett rekvizitek nélkül üdvözöllek!

60145 2010.01.06. 08:20:55

17. Texaco Benzin: Hozzáfogok aztán lesz, ami lesz! A szerki videós segítsége egyébként kiválóan mutatja, hogy magyarázni valamit - nem olyan egyszerű tudomány. Trallalla, trallala. Meg a restelkedően fölényes kapkodás, midőn a netbűvész alantas dolgokat épp hogy odaken, rangkórsági kínban, s emiatt nem is részletezi. Az a segítség nem volt használható számomra. Köszönöm nagyon a Tiédet!

60145 2010.01.06. 08:30:08

18. Fics: Jól láttad: voltak ilyen irányultságaim évekkel a film előtt is. Ez volt a hozadéka a Lombik-történetekben megírt bukásnak, a kirugatásomnak (Kisterenyén is volt konfliktusom). Mr. Keatinget is kirúgták. Néha sikerült megközelítenem azt a szabadság-eszményt, amely sokunknak kedves, amelyet nálad is kedvel a társaság. Emiatt köszönöm nagyon illetékes hozzászólásodat. Gitta fotója hol több, hol kevesebb a postban, mint amennyit szeretnék, néha látom, néha nem. Igyekszem javítani.

60145 2010.01.06. 08:34:35

19-20. Anemone: Elsőre a fiúknak sem mindig szokott sikerülni. S hogy én ezt hányszor próbáltam, és próbálom még javítani? Önzetlenséged, fáradságod köszönöm! (Soroksárról az igazgató megbecsülése és támogatása ellenére kellett távoznom, kétszer is visszahívtak, de... ezt majd máskor.)

60145 2010.01.06. 08:52:38

bo-56: Ha arra utalsz, hogy a szűkszavúság nehezíti a megértést, igazad lehet. Győri György a Köznevelésnél Kosztolányit említette, s a kihúzott sorokat, amelyek jót tesznek az írásnak. Az önfegyelmet - hiszen (és ezt már én teszem hozzá) kalandozni már az ősök is tudtak. De nem felejtem el, megfontolom (Fontolgatni pedig a politikusok tudnak. Meg hogy Antont blogjára is utaljak: baszogatni is. Csak úgy, gyakorító képző nélkül az egyszerű ember szokott. Rá.) Köszönöm a látogatást és a visszajelzést!

60145 2010.01.06. 09:07:02

Babett! Köszönöm!

78126 2010.01.06. 09:26:36

Többször van, hogy ami elsőre nem sikerül, azt hagyom; ami részlegesen sikerül, ahhoz visszatérek csiszolgatni; ami viszont rögtön, oda mágnesként vonz valami, hogy elmélyedjek benne. Persze ez sem alaprecept! A stílusod ez a mágnes, a mondanivalód meg hol ilyen - hol olyan cselekvésre késztet. Az If - et nem rég láttam újra,... még, és újra nagyon tetszett.

60145 2010.01.06. 13:07:28

29. Kedves Anemone: A Ha lázadása a Zabriskie Point végén már non-figuratív festménnyé szelídült. De nagyobbat szólt. Vagy háromszor néztem meg egymás után, az erkély első sorából, hogy ha már a függönyhúzogatás zajait nem tudom kiszűrni, legalább ne álljon elém az a sok marha!

78126 2010.01.06. 16:52:54

Muszáj küldjem :-))

13250 2010.01.18. 20:26:00

27. Semmi se áll tőlem messzebb, mint hogy szűkszavúságért rójak meg bárkit én, aki mindig túlmagyarázom a dolgokat, nem egy esetben úgy, hogy önapja se érti szavát. Antontól ellesett módszerrel jeleztem, mennyire tetszett, de kevésnek éreztem, ezért a sőt. Ráadásul szokásommá vált, hogy különösen pertinens komment mögé teszem, ami most anemone dupla csillaga volt. (Ha valaki kéri, szívesen csinálok belőle kapcsolási vázlatot, hogy jobban érthető legyen ;-)) Szóval kalapomat szerettem volna emelni előttetek, mind az egykori bátorságotokért, mind neked ezért az írásért. No meg a szűkszavú kifejezőkészségért ;))) P.S: Még tartozol nekem egy magyarázattal, hogy miért kellett volna visszafordulnom a bővebb beszédhez a Hyde-parki aranymetszés érdekében. Hátha közelíteni fogunk...)

62853 2014.08.12. 08:48:39

Nagyon aktuális lett a film. Szomorú hír kapcsán. Elhunyt Keating tanár Úr.

178873 2014.08.12. 09:06:30

What Dreams May Come - a magyar forgalmazó, máig nem tudom miért, idehaza átírta az idézetet és "Csodás álmok jönnek" címmel került moziba a film. Abban is emlékezetes volt számomra. Meg persze "A Halászkirály legendája" is eszembe jutott.

60145 2014.08.12. 09:06:40

34. bo-56 : Köszönöm! Sajnos, nem vettem észre a hozzászólásodat, akkoriban Te is, én is többet írtam, így nem tudok már a régi kérdésre felelni. És ugyan kinek? Hol vagy? Hol vagytok?

301782 2014.08.12. 09:08:20

Nagyon megrázott Robin Williams halálhíre. Nagy művész volt...nyugodjék békében

115271 2014.08.12. 09:20:20

Nyugodj Békében, Robin! http://moonshiner.nolblog.hu/archives/2014/08/12/A_Vorosbegy/

180524 2014.08.12. 09:38:54

Csak a döbbenet és csönd... Nyugodjék békében...

22371 2014.08.12. 12:38:05

Nekem is tetszett a film, de hogy milyen a jó tanár, meddig terjedjen a lázadás, és mi ellen? Ezekre a kérdésekre ma már öregedő fejjel nem tudok biztos, meggyőző választ adni. Talán egyszer megírom mik kavarognak a fejemben erről.

Alfred Tarski 2014.08.12. 13:06:31

Atlasz! Kitűnő írás, gratulálok! Jé, Cuba Libre itt van.... T.

60145 2014.08.12. 13:48:31

41. Quodlibet : amit írtam, az sem kőbe vésett...

60145 2014.08.12. 13:50:59

42. Alfred Tarski: Köszönöm! Cuba Libre is csak volt. Hacsak nem más nick-néven, rá jellemző udvariassággal blogol.

290566 2014.08.12. 17:38:01

...sokan célozgattak burkoltan és kevéssé burkoltan, ám fájdalmasan kíméletlenül - Bajor Imrénél éppúgy, Robin Wiliamsnál is, hogy igen, mert a kicsapongás, az ital és egyebek...pedig, ahogy Popper Péter írja Róluk, színészekről, náluk nincs szabadnap az ÉN-től...minden érzelmük eladó, ami ott ragyog a szinpadon....belépnek a színpadra/mozivászonra, nem csinálnak semmi, mégis, rájuk kell figyelni...." egy szerelembe nem hal bele, de egy szerepbe igen."/Popper P./ A vesztesek mi vagyunk. Keating tanár úr elment. Ha szerencsénk van, nem felejtjük, amit tanított. A kétszáz éves ember az öröklét helyett a halál mellett döntött. Az utak mindig összefutnak/Eluard/...ha csak egy jó tanárunk volt, már megérte... :(

60145 2014.08.12. 18:25:34

46. Évalajos8 : Akkor is nagy ember volt, amikor második fia születésekor leállt az önpusztítással. Bármelyikünk számára ugyanolyan óriási teljesítmény lett volna. Azonban arra, amire ők voltak képesek - a Popper által tökéletesen megfogalmazottak szerint - arra kevesen. Nem áldozatot hoznak: ők maguk az áldozat. Értünk tették, nem a gázsiért, és megérte! Megéri!

58395 2014.08.12. 20:59:50

Te jó ég Atlasz! Ideidézted, az "If"-et, meg a "Tombol a holdat". Teljesen elfelejtettem, hogy láttam, és mit jelentett nekem... De azért elgondolkodtató, hogy minden generációnak megvan a maga "lázadása" az előző ellenében... Mi nem tudunk a mostani fiatalok lenni, mi a régi fiatalok maradtunk, tehát ellenünk lázadnak a mostaniak... Konzerválódtunk és nem vesszük észre. Nem tudjuk észrevenni, vagy nem vagyunk képesek magunk ellen lázadni... Ha magunk ellen lázadnánk akkor az "akkori" fiatalságunk ideáit tennénk semmissé...

60145 2014.08.12. 21:32:51

48. Kokó : Én azt hiszem, azok a régi lázadások javítottak a világon. Minden tévedésükkel együtt. Ami a maiakat illeti: csak jönnének már! Nem az én generációmmal szemben (add az előző kettőhöz a Megáll az időt), hanem az utánunk nyomult cinikus prakticistákkal szemben!

58395 2014.08.12. 23:32:35

Talán javítottak Atlasz, de lehet hogy nem.... Ezt a világot mi teremtettük meg tulajdonképpen. Mi hoztuk létre a "cinikus prakticistákat"! vagy ha nem, akkor mi hagytuk hogy létrejöjjenek...Mert hogy itt vannak, az biztos.... Meg még az is kérdés, minek tartanak bennünket ők....?

60145 2014.08.13. 05:15:27

50. Kokó : A teremtés nagy szó! Amit Mr. Keating vállalt sem volt kevés! Íme: "Megtettem mindent, amit megtehettem, kinek tartoztam, mindent megfizettem. Elengedem mindenki tartozását, felejtsd el arcom romló földi mását." Az utolsó sorra még nem értem meg, szerintem a többi rendben van a nemzedékünk számára is.