Atlasz voltam

Atlasz.

Palesztina, Izrael, Jeruzsálem

2010. június 03. - Atlasz.

Palesztina, Izrael, a zsidó és palesztin szavak háttér-információi

Palesztina, Izrael, a zsidó és palesztin szavak háttér-információi

Bejegyzésem szövegét egy (nem politika-történeti) kéziratból szerkesztettem ki. Apropóját a NolBlogon is visszhangot keltett tragikus gázai akció, és ennek kapcsán a témáját a palesztin szó eredete, a Júdea, Izrael, Palesztína megnevezések háttér-információi képezik.

A Szentírásban fennmaradt hagyomány szerint közel négyezer éve kapott ígéretet az ősatya: “Kelj fel, járd be ezt az országot hosszában és széltében: mert néked adom azt. Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak” (1Móz 13,17-18). Isten szövetséget kötött vele, majd Ábrahámnak nevezte őt. Midőn Ábrahám késznek bizonyult fiának, Izsáknak feláldozására, a szövetséget megerősítette az Isten. Mórija földjén, azaz a mai jeruzsálemi Templomhegyen kapott áldást és ígéretet az Úrtól Ábrahám. „És áldottak lesznek utódaid által a föld összes népei, mivelhogy hallgattál szavamra” (1Móz 22,18).

Izsák feláldozásáról a héber Tóránál sok száz évvel később leírt muszlim szent írat másként beszél, annak a főszereplője Ibrahim másik fia, Izmael. A két sémi nép, az arab és a héber egyesek szerint féltestvérnek, mások szerint unokatestvérnek tekinthető.

Izsáktól származott Jákob, a tizenkét zsidó törzs ősatyja, aki miután áldást nyert, Izraelnek neveztetik. Izrael népét az egyiptomi szolgaságból Mózes révén vezette ki az Úr. A pusztai vándorlás negyven esztendeje után, mintegy háromezer-kétszázötven évvel ezelőtt kezdődött a héberek honfoglalása. A honfoglalás korát szövetségi eskü zárta a Garizim hegyén Kr. e. 1250 táján. Megkezdődött a bírák kora.

A filiszteusok Kr.e. 1200 körül, az ókor nagy népmozgása során az úgynevezett tengeri népek egyikeként érkeztek a Földközi tenger keleti partvidékére. Magukkal hozták a vas eszközök, fegyverek készítésének ismeretét, ennélfogva sokáig épp olyan legyőzhetetleneknek bizonyultak, mint a hellének között a dór törzsek.

A bírák korát lezárva, a filiszteusok elleni harcokban megalakult Saul, majd városalapítással megkoronázva Dávid királysága (Kr. e. 1005 – Kr. e. 966). A filiszteusok végleges legyőzése, majd a jebusziak területének meghódítása után Dávid mintegy háromezer évvel ezelőtt királlyá válhatott egész Izrael fölött, megalapíthatta a városát, ám bűnei miatt nem építhette meg a magasztos helyet, vagyis a Templomot az égi és földi világ találkozási pontján. De ő helyezte el a találkozás sátorát (ohel moéd) városa közepén, amely így a szövetség központjává vált. Az áldozás helyét azonban nem a hódító jogán, hanem igaz áron vásárolta meg annak tulajdonosától, Araunától (2Sám 24,18-25; 1Krón 21,18-30).

Dávid céljait jól szolgálta Jeruzsálem magaslati helyzete az északi és déli településterület közepén, valamint a tengerparton és a Jordánon túl, keleten települt törzsek közötti elhelyezkedése. A helynek nem voltak előnyös természeti adottságai, nem volt folyóvize, tengerpartja, a sziklás fennsíkot elkerülték a fontos karavánutak. A gyakorlati célszerűség előtt azonban felsejlik a transzcendentális középpontiság igénye, a rend és a törvény városi szférájának uralkodóvá tétele a falain kívüli kaotikus, alá nem vetett, nem civilizált, azaz nem városiasított vidékeken. Ettől vált korszakos jelentőségűvé Dávid alapítása.

Salamon (Kr. e. 966-926) uralkodása után kettévált az ország: az északi törzsek területe alkotta Izrael államát, míg délen Júda (és Benjámin) törzsterülete a másik államot. Az egykori Izraelt az asszírok semmisítették meg 722/721-ben, Salmanészer (V. Sulmánu-asaridu) király a tíz törzset elhurcoltatta Felső-Mezopotámiába és Médiába, ahol valamennyien beolvadtak az ottani lakosságba, s eltűntek a történelemből. A déli államban élt két törzs tagjain kívül a léviták és a kohaniták (a papi és a főpapi nemzetségek) egy része maradt meg.

Júda fővárosát, Jeruzsálemet, benne az első Szentélyt/Templomot időszámításunk előtt 587/86-ban az Újbabiloni Birodalom csapatai rombolták le. Alaposságukról korabeli domborművek adnak hírt a mának. Az első Szentélyből közelmúltban mégis találtak egy elefántcsontból készült gránátalma-díszt a szolgálatot teljesített főpap egykori ruházatáról:“... arany csengettyű meg gránátalma legyen a palást peremén körös körül” (2Móz 28,34). De nemcsak a tökéletes rombolás az oka, hogy a Templomnak a maradványai jószerivel nem kerültek elő, hanem az, hogy rájuk települt a ma is élő háromezer éves város.

Júda/Júdea lakóit a babilóniaiak részben leöldösték, részben elhurcolták “Babilon folyóvizei” mellé.

Babilon folyóvizeinél ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk.

A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat,

Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván:

Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül!

Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?!

Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobb kezem!

Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad;

ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének!

(137. zsoltár)

II. Kűrosz, a Babilóniát legyőzött perzsák királya időszámításunk előtt 538-ban rendeletet adott ki a zsidók hazatéréséről és a hitélet felújításáról.

„Én, Kűrosz, a mindenség királya, a nagy király, a hatalmas király, Sumer és Akkád királya, a négy világtáj királya … Amikor Babilonba békésen bevonultam, öröm és ünneplés közepette a fejedelmi palotában az uralom szállását felütöttem… Jeruzsálem városától kezdve Assur és Susán városáig, Agadéig, Esnunak földjéig, Zamba városáig, Meturnu városáig, Derig, Quti ország földjéig, a Tigris folyón túl fekvő szent városokig, amelyek lakásaikat régen alapították, az isteneket, akik bennük laktak, helyükre visszavitettem örök lakást adtam nekik. Az összes embert összegyűjtöttem, lakóhelyükre visszatelepítettem.”

A perzsák nevezték el az újratelepült, arám nevén Jehud tartomány után annak lakóit zsidóknak.

Nem mindenki tért haza Babilóniából. Számos zsidó maradt meg a szétszóratásban, ahol közösségeik kialakították a helyzetnek megfelelő életformájukat. A hazájukba visszatért zsidók Zerubbábel vezetésével, perzsa védnökség alatt I. Dareiosz idején, az elhurcolásban töltött 70 év után 515 márciusára építhették fel a Második Templomot.

Az egyistenhívő zsidók országának viszonylagos önállóságát a nagy politeista (sok isten létezését valló) birodalmak közötti hadiúton csak több-kevesebb engedménnyel lehetett megőrizni. A szomszédos nagyhatalmak kultuszainak tett engedmények viszont magát a zsidóságot, a szigorú monoteizmust veszélyeztették. A perzsákat legyőzött III. Alexandrosz utódai, vagyis a szíriai görög-makedón fennhatóság ellen 167-ben kirobbant Makkabeus szabadságharc eredményeként a zsidók a Templomot megtisztították a hellenista bálványimádástól és újra szentelték azt. Ennek emléke a hanuka ünnepe.

Az ország néhány évtized múltán római függésbe került, Pompeius hódította meg Kr. e. 63-ban.

A rómaiak az akkor már ezer év óta eltűnt filiszteusokról nevezték el a területet Palesztínának.

Heródes templomaA Római Birodalomban kezdetben a zsidók Caesartól és Augustustól kapott előjogokat élveztek: szabad vallásgyakorlatot, a császár képe nélküli pénz verésének jogát, a templomi adó Jeruzsálembe küldésének jogát.

A vallási tekintetben türelmesebb Róma vazallus királya volt a fél-zsidó Nagy Heródes (Kr. e. 39-4). Önkényuralma nagyszabású építkezésekkel járt. Megnagyobbította a Második Templomot/Szentélyt is.

Néró császár korában a római birodalom lakóinak száma mintegy 60 millió lehetett, a birodalomban élő zsidók lélekszáma pedig 5-6 millió. A hagyományos római vallás és mitológia ekkor már sokat vesztett népszerűségéből, a kereszténység és a zsidó vallás ellenben rohamosan terjedt. Néró felesége, Poppea például titokban előbb a keresztény, később a zsidó vallás követője lett.

Rómában nem viseltettek előítélettel a különböző kultuszok követőivel szemben. A bekebelezett népek isteneit a rómaiak befogadták, ezzel az aktussal a római államot szakrálisan megerősítették. Mivel a befogadó római panteonba két felekezet, a zsidó és a keresztény nem volt hajlandó Istenét „elhelyezni”, mindkettő szembekerült magával a római állammal is.

Menóra mint zsákmányA Második Szentély kora mintegy félezer évet tett ki, Kr. e. 515-től Kr. u. 70-ig tartott. A római függés ellen 66-tól 70-ig vívott szabadságharc következménye a Templom lerombolása és a nagy diaszpóra (szétszóratás) lett. Példának okáért Pannóniába is kerültek elhurcolt vagy elmenekült zsidók.

A Szentély hellenista (politeista, többistenhívő) újjáépítésére római császári kegyből néhány évtized múlva sor kerülhetett volna, de kirobbant ellene a Simon Bar Kochba vezette felkelés (132-135). Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a zsidó vallás a legfőbb forrása a konok, lázongó zsidó öntudatnak, Hadrianus császár eltiltotta nemcsak a körülmetélkedést és a szombat megünneplését, hanem a Tóra tanulmányozását is. A rendelet megszegéséért halálbüntetés járt. Az utolsó zsidó szabadságharc leverése után zsidó nem élhetett az Aelia Capitolinának átnevezett Jeruzsálemben.

A zsidó vallásosság lejáratása – a római hatóságok részéről – elősegítette, hogy a keresztények – a súlyos vádak elkerülése érdekében – felhagyjanak a zsidó szokások gyakorlásával.

A magát a bibliai kinyilatkoztatások sorában utolsó, azokat beteljesítő prófétának valló Mohamed (kb. 570-632) követői a Könyv népével, a jó adózó zsidókkal szemben türelmet tanúsítottak. Maguk is templomot emeltek El Kúdszban (a Szent), azaz a meghódított (638) Jeruzsálemben. A templom természetesen a legszentebb helyen, a Templomhegyen került felépítésre. Utóda a mai Szikladóm.

I. Szelim (1512–1520) megszerezte az Oszmán Birodalom számára Szíriát, Egyiptomot, és a köztük lévő területeket is. Az Oszmán Birodalom négyszáz év múltán bekövetkezett feldarabolása helyezte újra a térképre Palesztinát.

Az I. világháború alatt McMahon brit főbiztos a mekkai seriffnek ígéri a közelebbről meg nem határozott Arábia függetlenségét, Lord Balfour pedig a zsidók számára ígéri nemzeti otthon létrehozását – támogatásukért cserébe.

1920-tól (1923-tól) a török fennhatóság, arab vagy zsidó függetlenség helyett Palesztina névvel brit mandátumterület létesült. A név a Kr. e. 1000 körül, tehát kb. 3000 évvel ezelőtt eltűnt filiszteus népnevet őrzi, amelyet a rómaiak kb. 2000 éve használtak.

Az arab nemzet kialakulásáról szakembertől olvasnék szívesen. Hogy a palesztin népről maguk az arabok sem beszéltek 1956 vagy 1967 előtt, arra hozzá nem értőként is fogadást mernék kötni. Ha ma vannak pár ezren, pár százan vagy néhány millióan, akik az egykori római provinciáról a palesztin nemzet/nép tagjainak vallják magukat, azt tényként tudomásul kell venni, még akkor is, ha mifelénk mostanában sem pannonok (Pannonia provincia), sem dákok (Dacia provincia) nincsenek.

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr768265060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tosha 2010.06.03. 05:22:52

Szemét volt itt.

13003 2010.06.03. 06:15:17

Érdekes az írásod. Oly meseszerű,valahogy a legendák homályába vezet, mégis. Jó volt olvasni.

60145 2010.06.03. 06:53:00

2. Kedves Emilke, szeretem ezt a témát, és az eredeti kézirat egésze követelte ki ezt a stílust. Köszönöm!

20785 2010.06.03. 08:33:44

Szia Anton. Én úgy tudtam a zsidó szó a Júda törzsére utal, de lehet, hogy tévedek. Viszont érdekesség, hogy a honfoglaláskor nem törődtek Jeruzsálemmel, Józsué nem ismerte fel a szellemi jelentőségét, pedig a Mórijja hegyén történt (volna) Izsák feláldozása, ahol jóval később a Templom felépült. Dávid viszont felismerte, és Góliát ( filiszteus !) fejét Jeruzsálembe vitte mintegy névjegyként. Később történt az adás-vétel és annak a körülményei is eléggé természetfölöttiek voltak. Különleges hely. :)

14742 2010.06.03. 08:35:28

Atlasz, jó összeállítás:))) Ezért nem is értem az 1-es komment tulajdonképpen mire vonatkozik?

15184 2010.06.03. 08:36:22

Az önazonosság tény, ebben logika nincs és nem is lehet. Ugyanez minden népre érvényes. A palesztínok egy ősi nép, az araboknál régebbiek. Valójában a palesztínokat (filiszteusokat) senki sem likvidálta. (Arabul magukat most is filiszteusnak nevezik!) A palesztínok megmaradtak, sőt széttelepedtek egészen Afrikáig. Amikor a VIII. sz.-tól kezdve az arabok elkezdték a Közel-Kelet meghódítását, ez nem az eredeti lakosság kiirtása volt, hanem annak asszimilálása. Az arab identitás rárakódott a palesztínra. Ugyanez történt pl. Észak-Afrika nyugati részén, ahol a berbereket hódították meg az arabok, s ott a berber-arab kettős identitás alakult ki, egyes esetekben az arab a fő elem, másoknál aberber. Származásilag viszont anagy többség berber, nem arab, de arabnak vallja magát. Hasonló Egyiptom és Szíria esete is. A lakosság megmaradt, de arabizálódott. Az eredeti nyelvet csak a helyi keresztények őrizték meg, ma már köztük is ez leginkább egyházi liturgikus nyelv, nem a hétköznapok nyelve. Szóval egy mai palesztín az egyszerr palesztín és arab, származásilag meg leginkább palesztín. Európai hasonlat: a skótok, akik az angol kultúra részei, egyszerre skótok és britek. A brit identitás ráépült a skótra. Maga név (palesztín) újrahasználata pedig az I. vh. idejéről származik, tehát nem a II. vh. utáni időszakból.

20785 2010.06.03. 08:38:58

Bocsánat, még korán van, Antont írtam Atlasz helyett.

20785 2010.06.03. 08:45:41

Én azt olvastam, hogy a filiszteusok görögök voltak eredetileg, a krétai vulkánkitörés miatt menekültek a gázai földsávra, ill. végig a tenger vidékére. Ezt arra is alapozzák, hogy görög mintára városállamokban éltek. Én is úgy tudom, hogy valóban teljesen nem sikerült soha legyőzni őket, elvileg élhetnek leszármazottaik, de hogy ezek nem a mai palesztinok az is nagyon valószínű.

60145 2010.06.03. 08:58:26

4-7-8. Szia Sos7! Igazad van, a Júda törzséről nevezték a déli államot Júdeának, Jehudnak. Úgy látszik nem fogalmaztam elég világosan. A filiszteusokkal kapcsolatban is igazságod van, a görög elnevezésükből jött a palesztin szó. Az akkád után a koiné görög lett a lingua franca, az, ami ma az angol. A görög mintát kétlem, bár ők is! városállamokban éltek. Jerikó pl. már akkor létezett. amikor a görögök sehol sem voltak. A Théra-Szantorin vulkán kitörése meg az Exodus, a trójai háború között is lehet összefüggést keresni, de nem akartam nagyon eltérni a témától. Mindnyájan Ádám és Éva leszármazottai vagyunk, akinek így jobb: a cromagnoniak meg a neandervölgyiek utódai, a filiszteusok asszonyainak sem szünt meg a termékenysége... Ha Antonnal tévesztesz össze, azzal nekem semmi bajom!

60145 2010.06.03. 09:01:09

5. Lehar : Köszönöm! A szokásos blogszennyező jelentkezett hajnalban, a nevét meghagytam, a két szó szöveg tőlem van, nem pontos. Az ilyenek nem olvasnak, csak bemásolnak.

15184 2010.06.03. 09:15:55

8. "elvileg élhetnek leszármazottaik, de hogy ezek nem a mai palesztinok az is nagyon valószínű" pedig ez bizonyított tény...

15184 2010.06.03. 09:17:21

8. "Én azt olvastam, hogy a filiszteusok görögök voltak eredetileg" Inkább fordítva. Pl. az írást illetően, a görög ábécé jött onnan, s nem fordítva. Ha a görögöket hallgatod, szerintük ádám és Éva is görögül beszéltek...

15184 2010.06.03. 09:20:18

12. A főníciai írás az arámi írás őse. Az arámi írásból származik az arab és a héber írás. A főníciai írás másik leszármazottja pedig a görög írás. Onnan meg a latin és a cirill jön.

60145 2010.06.03. 09:21:01

6. Maxval bircaman: A kiegészítést köszönöm! Mivel önálló entitásként 3000 éve nem léteznek, a palesztin folytonosságot még olyannak sem tudom elképzelni, mint a hun-magyar relációt, vagy a 800 éve érkezett kunok mai, népként való jelenlétét Magyarországon (nagykunsági születésű vagyok). Amint Sos7-nél is utaltam rá, likvidálást nem tudok elképzelni. Szerintem a legyőzött harcosokat megölték, gyakran kiherélték, azonban asszonyaik "megszállása" biológiailag tovább vitte a vesztesek génjeit, de ezzel is a népként való felszámolásuk valósult meg. A délszláv háborúban jó tíz éve még gyakorolták! Nem tudok arról sem, hogy a palesztin nép létezését az általad jelzett időpontban bárki elismerte volna, a formálódó arab nemzet képviselőiről kivált nehezen tudom elképzelni. Adat?

15184 2010.06.03. 09:42:42

http://www.britannica.com/EBchecked/topic/439645/Palestine

60145 2010.06.03. 10:39:40

15. Maxval bircaman: nem mindegy, hogy palesztínaiaknak, vagy palesztíneknek fordítja valaki az Oszmán Birodalom parlamenti (!) képviselőit. Nem gondolom, hogy nemzeti képviselet lett volna ebben a szervezetben, erről Te vagy illetékes szólni. Mivel angolul sem tudok, megnéztem a Britannica Hungarica 14. kötetében a címszót. Az 1964-es kairói arab csúcsértekezlet kapcsán említik először a PFSZ-t, amelyet akkor Egyiptom pénzelt. Palesztínekről nem, hanem palesztnai arabokról lehet olvasni, akiknek a túlnyomó többsége szerintem jó sokáig ezt tartotta magáról. (Az önkormányzati választások előtt nálunk is sok román, palesztin, stb keletkezik, akik ebben előnyszerzési lehetőséget látnak. Egyedül a vandáloknak nincs képviselete Szegeden...)

13003 2010.06.03. 14:00:08

Szeretem nagyon az archaikus történetek mai értelmezéseit, szövegformázását. Mindíg örömmel olvasom alehár, Gordon írásait a messzeségben vesző történetekről. A tied is méltó szakszerű és élvezetes. Sokat profitálok ezekből az írásokból.

60145 2010.06.03. 14:21:57

17. Emilke: nekem nem ül az ágyam szélére, megpróbálok mégis a közelébe kerülni... Van egy MTA pályadíjjal kitüntetett kéziratom, amely sok éve nem tud megjelenni, ebből emeltem ki néhány bekezdést, benne a Károli-Biblia fordításokat. Magam is kedvelem mindkét említett bloggert!

13003 2010.06.03. 14:34:05

Észrevétlen is a közelünkben van.::))

12513 2010.06.03. 15:49:29

Ven egy libanoni maronita keresztény amerikai arab princetoni prof. által írt vaskos könyvem, Philip Huri Hitti, History of Arabs. Kb. 900 oldal. Eszerint Palesztína praktikusan Dél-Szíria volt. A XVIII. században elnéptelenedett, Jeruzsálem lakossága a XIX. sz. elehén 12.000, a térség sivatag, néhány százezer lakossal. Esemény annyi, hogy időnként jön egy-két zarándok. A filiszteusok nem görögök. Indo-európai nyelvű pofák, állítólag a Kárpát-medence északi részéből jöttek, és mükénei típusú jellegzetes kerámiát hoztak magukkal a Balkánon keresztül kánaáni földre, lényegében a Tengeri Népek hadjáratainak hullámain lubickolva. Mondják a régészek. Ha lesz egyszer (nem lesz, mert nem buli) Palesztín Állam, amely Cigányországgal egyidőben fog megalakulni, fel fogják fedezni tudósaik a filiszteus ősöket, és Izraelhez hasonlóan az EU felél fognak nyomulni. Gondolom Érdemes viszont elmélyedni azokban az internetes oldalakban és részben magyarul is kiadott könyvekben, amelyek arról szólnak, hogy a Biblia i.e. 700-600 előtti időkre vonatkozó része legenda, minden régészeti nyom nélkül. Történeti nyom van, egy fáraó, Merneptah közli 1200 körül, hogy Kánaánban járt, és Z-R-L népét úgy kiirtotta, hogy irmagja sem maradt. Ettől függetlenül, temploma volt egy zsidó helyőrségnek Dél-Egyiptomban (Philé) olyan korban, amikor a Biblia szerint már rég lezajlott az Exodus.

12513 2010.06.03. 15:51:55

A gránátalma díszre rá van írva, hogy az Úr házából való, az általam olvasott irodalom szerint a tárgy lehet megközelítőleg 3000 éves, de a felirat hamisítvány.

60145 2010.06.03. 16:03:25

20. Évalajos: köszönöm.

60145 2010.06.03. 16:18:35

21-22. Medve1942: a kiegészítéseket köszönöm! Van néhány, az ókori Izraellel foglakozó kötet a polcomon, mind magyar nyelven. A területet sokan, sokféleképpen nevezék, ebből csak kettőről akartam szólni. A bibliai korról és régészetéről magyarul Grüll Tibortól olvastam nagyon világos fejtegetéseket. Jegyzeteim nélkül, csak emlékezetből és az egyetemi tananyagból: a habirukról először az Újbirodalom korának forrásai szólnak, Tel-Amarna, ha nem tévedek. Tudok egyiptomi zsidó helyőrségről, az elefantinéi zsinagógáról, ez nem vonja kétségbe a korábbi Kivonulást. A gránátalmát láttam az Izrael Múzeumban, a felíratról nem olvastam. 1994 és 2004 között olvastam és jegyzeteltem sokat a témához, de mivel nem élek benne, nem adok elő róla, nem tudom rögtön felidézni a részleteket.

12635 2010.06.03. 16:32:11

nagyon érdekes volt, és érdekes lehet úgy belemélyedni, amennyire Te jártas vagy a témában...

60145 2010.06.03. 16:39:51

25. Gordius: Ami érdekel, nem fáraszt és sok örömet okoz!

60145 2010.06.03. 17:12:42

A témán kívül: már 17 órája a frissülőben! Blogsziget előtt 6 óra volt az átlag. Még néhány izgalmas blogger távozik, és rögtön ihaj-csuhaj lesz minden maradónak!

15138 2010.06.03. 17:52:36

Nagyon szeretném ezt az írást valami olyan helyen látni, (főoldal) ahol sokan észrevehetik!! Sőt. Le kellene fordítani angolra, franciára - kiváncsi lennék, mit szólnának hozzá a világban.

60145 2010.06.03. 18:40:06

28. Nefelejcs: Mindenekelőtt köszönöm. Nem leszek álszerény: az egész munka kb. 17 ív, szerintem magyarul ilyen szerkezetben még nem írtak a fő témáról, s talán más nyelven sem. Kompiláció persze, de (nagyzolva: Pascal után) a rendszere az enyém, a tömörsége is. Nincsenek kapcsolataim, nincs technikám a pénzszerzéshez, sok pénz nélkül pedig ilyesféle könyvet nem lehet kiadni. A NolBlog ajánlóban voltam párszor, a vezérben is. Mostanában csak akkor, ha valami vidám semmiséget másolok be. Annyira közömbös, hogy a Trianonomat sem tartogattam mára.

15138 2010.06.03. 19:14:13

MI van ma? Mára tették az emléknapot? Elfelejtettem - nem mintha közömbös lenne, csak ma még semmi nem juttatta az eszembe. Mondok valamit.

60145 2010.06.03. 20:25:52

30. Nefelejcs: előestéje van, zajlanak a csörték. Egy francia elnöktől eredt mondás szerint: Soha nem emlegetni, soha nem felejteni! Ez most itthon is divatba jött. Sajnos, már Horthy is szájalással kezdte, ami segített összerántani a kisantantot ellenünk. Szóval: Nefeljcs - ne felejtsd! Nekem egy kicsit Trianonról is szól a fent idézett 137. zsoltár, ahogyan Ady is látott zsidó-magyar párhuzamokat. És vettem.

70798 2010.06.03. 22:52:16

jó történelmi körkép

60145 2010.06.03. 23:12:04

32. Toszmegosztis: bár a történelem lenne jobb!

156793 2010.06.04. 23:36:11

"A magát a bibliai kinyilatkoztatások sorában utolsó, azokat beteljesítő prófétának valló Mohamed (kb. 570-632) követői a Könyv népével, a jó adózó zsidókkal szemben türelmet tanúsítottak. Maguk is templomot emeltek El Kúdszban (a Szent), azaz a meghódított (638) Jeruzsálemben. A templom természetesen a legszentebb helyen, a Templomhegyen került felépítésre. Utóda a mai Szikladóm." Számomra ez az egyik legaktuálisabb bekezdése az írásodnak, és felháborít. Kedves Atlasz! Most olvasom, hogy kicsit számodra Trianonról is szól a fent említett zsoltár. Nekem is rögtön az jutott az eszembe. És sok mindenben én is egyet értek Adyval. Ami bizonyos, előrébb lenne az emberiség, ha a zsidóknak megadnánk a nekik illő szeretetet. Tiszteletet akartam írni, de szeretetet adni még jobb. ;)

60145 2010.06.05. 05:10:29

34. Kedves Katolikus : a tényeket tudomásul kell venni. A kizárólag muszlim Jeruzsálem számomra is elképzelhetetlen. Izraelt tisztelem, szerintem előbbre volnánk, ha a zsidó magyarok még ugyanúgy százezer számra javára lehetnének hazánknak, mint 100 éve! Igazad van: Mk 12:30,31.

figyelő 2011.06.06. 17:23:16

Kedves Atlasz! tanulmányodat kérlek, küld el nekem, archiválva (ha így hívják a becsomagolt állapotot) Köszönöm

60145 2011.06.06. 19:21:01

36. figyelő : Azt reméltem, május 22-ére kiadják, de nincs pénz papírra sem a könyvhöz.