Atlasz voltam

Atlasz.

Ez a fiúk dolga

2011. november 23. - Atlasz.

Legalább nem a te borotvádat használja először!

- Te voltál a leghelyesebb srác az osztályban – mondta nekem egyszer ő, aki azelőtt sokáig titkolta. Vagy valami ilyesmit említett, de „lányos zavaromban” a nagyon hízelgő dolgokat ma is igyekszem meg nem hallottként nyugtázni. A társasági szellentés tűnik el ilyen jeltelenül. Nem kell magunkat elkapatni. Még akkor sem, ha már nem oszt, nem szoroz egy utólagos pozitív megjegyzés. Mert nem volt tesztelés, nem volt tréfa: az ember már nem oly fontos, hogy mások rászánjanak egy ugratást. Mégis, majdnem annyira zavart a bók, amennyire jól esett. A korai években bevésődött normák nemhogy múlnának, de erősödnek, oly mértékben, ahogy a közbejött esztendők hozadéka egyre jelentéktelenebbé válik.

Kiskamasz koromban – éppen a lányok – tanítottak meg arra, hogy különbséget kell tenni a szép és a helyes között. A lányok a kis primadonna mellett a pozitív jelzővel elismeréshez jutatták a helyes szubrettet, a barátnőt, akire mindig kevesebb fény esett. Mert ki látott már két egyformán szép lányt karon fogva? De hogy helyes, az a másiknak mindig kijárt.

A fiú-csapatban a szerepek összetettebbek és változatosabbak: az ügyes, az erős, az okos, a vagány, a jópofa mind-mind arcot kapott. Ebből az értelmezési tartományból kitekintve a szép és a helyes nem nagy különbség, mert amelyik lány tetszik, az helyes is, szép is. Fiúkra annak idején ritkán hallottam mondani, hogy helyes, a szép jelzőt pedig sosem. Lehet, hogy az egykori külsőmet felidézve mégis ez hangzott el, de a közös múltban, abban az osztályban elképzelhetetlen lett volna, egyenlő a leértékeléssel. Aki férfi, az csak egy fokkal szebb az ördögnél, továbbá legyen mindig józan dohány- és pálinka illata… A szép fiú – Bel-Ami – foglalkozás.

Régi barátném elmesélte, hogy külön költözik gyermeke apjától. Nincs ezzel semmi gond, manapság az ásó-kapa a házasságban gyakran csak annyira végleges, ha egymás hátában felejtik… Megegyeztek, külön jobb lesz, de biztonság kedvéért ágy is, asztal is marad mindkét lakásban. Olykor közös. Hanem a gyerek! A fiú! Aki nem költözik el az anyjával! Szabad neki. Mégis kibuggyant egyetlen, hatalmas anyai könnycsepp.

– Legalább nem a te borotvádat fogja használni először! – veszem tréfára a dolgot. S nem az én fiam jut eszembe, akivel tizenkét éves koráig élhettünk együtt, hanem egy másik legényke, aki apjával-anyjával harmadannyit sem lehetett. Aztán kikövetelte magának a fiatal anyát. Annak hangja, illata, szép hosszú ujjainak mozgása, mellyel apró személyes tárgyait illette, nem csupán különbözött, mindenkiétől különb volt. Asszonyi mivolta az addig ismeretlen kozmetikai eszközök, női rekvizitumok nélkül is sugárzott. A nő az, aki vonzó, aki tetszik, aki szép. Az anya a legszebb, kimondására nincsen szó, vagy ha van, az csak az őt illeti. A piperepolcon borotvapenge és ecset helyett szempilla göndörítő esik kézre…

Kerámia szakkörön"Légy, ami lennél: férfi."

A költő, aki végig viaskodta a Mamával és önmagával az életét, nem volt a leghelyesebb, legszebb fiú az osztályban. Egy másik, akinek nem kellett lopni járni, akinek anyját nem támasztották a hátsó lépcsőház falához, s akinek nem a nővére kitartója adott kenyeret, akár lehetett volna is. De a feladat számára ugyanaz: harc önmagáért, valakivel.

Valaki ellen.

Ez a fiúk dolga.

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr838266126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

11692 2011.11.23. 19:58:59

A szépség bizony hatalom...a fiam négyévesen el akart cserélni egy szép nénire, akivel találkoztunk útközben... Szeretnénk vonzóak lenni, szépek: sok ajtót kinyit. Ehelyett felkérnek táncolni, hogy elkérjék a barátnő címét...:) A költő tudta ezt,,,csak neki minden jobban fájt....mert kit anya szült, az mind csalódik végül...nehéz ezt megérteni...:(

13118 2011.11.23. 20:09:41

hm. pedig a lányoktól lehetett hallani, hogy ki-melyik fiú helyes. egymásközt meg abból vettük észre, hogy melyikünknek volt több "esete." volt amelyikünknek a fizimiskája miatt, másnál meg csak zuhanyozás közben jöttünk rá. :)) (bocs, hogy írásodból csak ezt ragadtam ki)

210560 2011.11.23. 20:36:37

A helyes és szép közti - árnyalatnyi - különbséget talán éppen a lányok tudják leginkább. A szép: valami fenkölt, elérhetetlenebb, de legalábbis nem közelről megfogható, csak csodálható fogalom-féle, míg a helyes: tán nem az ellentéte, de a földön járó, elérhető, megfogható hús-vér élmény. Lehet, hogy nincs igazam. Egyszer mondtam valakinek - férfi volt - nagyon helyes vagy ! Nem a külsejére gondoltam...nagyot nevetett! Sőt röhögött! Micsoda kifejezéseket használsz? Mondta...sőt gúnyolódott :)) Szóval óvatosan a dícsérettekkel? Akár külsőre, akár egyéb tulajdonságra vonatkoztatható a dolog? Hm. Én szeretek dícsérni. No, majd figyelek :) Hű de ronda kisgyerek voltál Atlasz!! :)) (ez durva vicc volt, bocsi, nagyon helyes kissrác vizsgálódik elmélyülten a képen)

78126 2011.11.23. 20:39:36

Szép! Atlasz, volt egy gyönyörű gimis osztálytársnőm, ahová belépett, ott mást senkit nem néztek, csak őt, mint a mesebeli bálokon... Nem voltunk irigyek, mert közelről láttuk, hogy vergődik ezzel a teherrel. Nem áldás ez, hanem kő, ha túl rendkívüli. Egyébként igen, rémes, mikor "lecsinosoznak" :))

78126 2011.11.23. 21:08:52

Az anyai részek igen elgondolkodtattak. (Jaj, Evalajos!) ...Mennyit szépítgettem én gyerekként anyut! - örökké valami körömlakkot, rúzst vettem neki, úgy szeretettem volna a báli arcát látni!...pedig szép volt, de a kisugárzása mégsem volt nő, lemondott magáról, és én ezt érezhettem. Nem akartam elfogadni. a másik, hogy ...Milyen lett volna egy ilyen férfihez menni, akinek a gyönyörű, utólérhetetlen édesanyja , ill a fiú anyja iránti rajongása örök éket verne közénk?Csak árnyéka lehetnék neki...Azt hiszem, már eltemettek volna.

12635 2011.11.23. 22:19:12

a szépség, az amire nagyon felfigyelnek, tényleg teher... én azt vettem észre,akit szeretek azt szebbnek látom, másnál is meg annál is, aki akkor volt mikor még nem szerettem...a belső szépség ismerete megszépít... az én általános iskolai osztályomban a fiúk menő jelzője a csibész, a lókötő volt, erre voltak büszkék... a szép fiúk sosem vonzottak, egy dolog bevallom fontos volt, magas, a magas fiú tetszett...de ez is már régen volt...

15138 2011.11.24. 07:56:33

Nem is. Nem valaki ellen. Valakit védve, legfeljebb. Lehet, hogy rosszul értettelek, de nekem sokkal jobb véleményem van a férfiakról. És a nőket tudnám tovább kritizálni.

210560 2011.11.24. 11:11:21

A Szép és a Szörnyeteg meséje jutott eszembe még. A fogalom : szép és az asszociáció. Az impresszió. Aztán az ész beleavatkozik a dolgok menetébe :)

78126 2011.11.24. 12:00:51

Merre bolyongsz Atlasz fiú? Kedvesen vagy kedvetlenül?http://www.youtube.com/watch?v=5WoLVDIhzyo A lányok dolga, hogy előhívjanak??

60145 2011.11.24. 12:11:21

Nem akartam belebeszélni a kommentekbe, nagyon köszönöm mindenkinek!

15138 2011.11.24. 13:25:28

A kommentekbe belebeszélni? Mi van ma??

78126 2011.11.24. 14:09:16

Nefi, imádlak! :)))

15138 2011.11.24. 15:13:01

Örülök. :)

60145 2011.11.24. 15:38:02

Kifutott, tehát sorjában: 1. Évalajos: Engem is, ahogy Anemonét is a Te hozzászólásod ütött meg leginkább!

60145 2011.11.24. 15:44:51

2. Hmmmm: Pontosan: a lányoktól lehetett tudni. Egymás közt? Mikor miből... Volt egy esetem: akkora reklámot csaptak nekem a kollégáim, s cukkoltak ezzel egy lányt, hogy az munka után bevágtatott közénk a férfi zuhanyozóba... De aztán sem esett semmi :(

60145 2011.11.24. 15:53:50

3. Fannyvár. Ahogy Hmmmm is írta, Tőled, tőletek tanultuk. A példában szereplő férfi helyében gúnynak vettem volna magam is, hiszen a visszautaláskor is "majdnem annyira zavart a bók, amennyire jól esett." Ismertem a Nagy Varázslót, aki amatőr pedagógusként ("Utálom a pedagógusokat!" gyakran így szólt: - Na jöjjön ide, randa kövér! - és a srácok örömmel vették a megszólítást. E pillanatban eltűnődtem: Vajon a lányok is?

60145 2011.11.24. 15:57:34

4. Anemone: Elhiszem, hogy szenved valaki a szépségétől, ám az soha nem tudható, hogy az ellenkezője több vagy kevesebb szenvedést okoz-e. Valamikor alakult egy csúnya férfiak klubja, s vallották, hogy ők a legmellőzöttebbek. 1. evalajos valóban igazat mondott: a szépség sok ajtót kinyit.

60145 2011.11.24. 16:03:05

6. gordius: Akár folytathatnád is az előzőt! Az a benyomásom, hogy nagyon jól érted ezt a témakört, s az iskolásfiók világát is! A magas fiú - bizony e tekintetben hátrányban voltam, de nevetségesnek tartottam azokat, akik emelt sarkú cípőben magasították magukat. Ma már nem tartom annak. Más: ismertem nőt, akt beteges kisebbségi érzés kínozott a saját magasságát illetően!

60145 2011.11.24. 16:10:32

8. Nefelejcs: Az a lehetőség is benne van, amit Te írsz. Épp ezért sem akartam beleszólni, hiszen nem csak az én szövegemnek az értelmezéséről lehet szó, hanem kinek-kinek a témával kapcsolatos asszociációiról. Ezeket kár lett volna befolyásolni, még most is ódzkodom tőle. Abban nem egyezünk, amivel befejezted: én a nőket szeretem jobban!

60145 2011.11.24. 16:16:32

9. Fannyvár: A napokban tűnődtem egy forrásközlésen, amelyben rövidre fogtam az elemzést, holott - véltem - három sorról is tudnék háromszor harmincat írni. Most itt lenne az alkalom, elemezhetném, hogy mi minden rejtőzik a kommentedben. Be kell lássam, nem sikerülne. Te lettél rejtélyesebb!

60145 2011.11.24. 16:27:40

5. Anemone: Lehet, hogy olyan anyát akartál formálni, amilyen legtöbbünknek van? Nekem nehéz elképzelni másfélét, ha kívülről mást látok, akkor is úgy képzelem, hogy a sajátját mindenki ilyennek tapasztalja. Az anyós probléma bizony súlyos lehet, de csak akkor, ha a férfi nem tud leválni!

60145 2011.11.24. 16:37:57

12. Nefelejcs, 13. Anemone, kedvesen, de a még nem ismert dalra előjöttem. Nem vitacikket írtam, amiben Ti mindketten mesterek vagytok, hanem egy kis tűnődést. Úgy gondoltam, most ennyi jön belőlem, s nagyon érdekelt, kinek mi jut eszébe, ha elolvasta. Megérte várakozni!

60145 2011.11.24. 16:39:31

7. purim: Kösz! Majd egyszer, egy sör mellett. De lehet más is. Nincsenek előítéleteim.

15138 2011.11.24. 16:40:39

Normális vagy. :)

78126 2011.11.25. 08:03:52

18. Atlasz, két szenvedést (érzést) nem lehet összehasonlítani, csupán mindkettő érvényességét, mértékét elfogadni vagy elhinni lehet. A szépség ajtónyitogató képességéről pro és kontra sokat lehetne mesélni, fájdalmas téma.

60145 2011.11.25. 08:20:25

26. Anemone: Mesélj!