A logika Relatív?
Tegnap a holokauszt emléknap alkalmából útra keltem, s nem lévén retikülös fiú, az állomáson sajtótermékkel szereltem fel magam oda-vissza. Reggel a Népszabi szunyókálással együtt kifutotta a Nyugatiig, retúrban néha a lapot hazaviszem. Mint a Rubicont most is.
Relatív blogger a múlt esztendőben egy tévéceleb által nemtelen indokból elkövetett, küldetésesnek álcázott hamis vádaskodás (gerősködés) kapcsán talált alkalmat arra, hogy antirasszizmusát minden áron, akár a tényeknek, akár a józan észnek ellentmondva bizonyítsa. A cél szentesíti az eszközt, ahogyan a frusztrált, önjelölt akadémikus esetében is történt. A blogger kijelentette, hogy mindenfajta tudományos kutatás, amely származásilag megkülönböztetett embercsoportokat vizsgál rasszista, ezért elítélendő. Mivel nem szeretek senkit minősíteni, még az állításait sem, ezért zsidó tárgyú zsidó kiadványokkal példálóztam – hiába. Sikerült elkerülnöm azt is, hogy hivatkozzam a szakmámra, a zsidó kultúra iránti közel húsz éves érdeklődésemre, a Jad Vasemben történt továbbképzésre. Hiába is tettem volna, ahogy az előítéletekkel szemben valószínűleg a Rubicon is hiába fárad. Nagyszerű zsidó tematikus számot adtak most közre, ismert, hiteles szerzőkkel, kiváló illusztrációs anyaggal.
No de vezető történészüket múlt nyáron egy illető leantiszemitázta!
A Rubicon el van vetve! Olvasás nélkül! Ártana az igazhitű magabiztosságnak!
A vita tovább folyik – írja a tegnapi Népszabadságban valaki. A múlt nyáron megrágalmazott tudós egyik témába vágó előadásával kapcsolatban a cikkíró számos érdekes gondolatot vetett fel. A szakmailag is kiváló cikkben (a NOL-on nem találom) a gerősködésnek olyas folyománya, mint fentebb a Relatívtól idézett, nincsen. A szerző mindössze arra figyelmeztette az előadót, hogy sokféle zsidó létezik, nem lehet őket általánosan jellemezni. Egy olyan előadáson, amelyet – ha jól emlékszem – Ki a zsidó? címmel hirdettek meg. Nem a méltán szeretett Salamon Béláról, nem a szomszéd Glázer bácsiról, nem a Rubiconban bemutatott Mayer Amschel Rotschildról, tehát nem egyes személyekről kérték fel Romsics Ignácot beszélni.
A figyelmeztetés sohasem késő! Hiszen az indukció, a dedukció, az egyes és általános közti különbségtétel a logika tudományának elemi fogalmai, miként a történetírásé a történelmi személyiségnek kora társadalmába való beágyazottsága. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának – Relatívval ellentétben – nyilván eszébe sem jutna ezt tagadni. Azon mégis meglepődnék, ha most fogna hozzá a logika és a történetírás módszertanának tanulmányozásához.
