Atlasz voltam

Atlasz.

Pados Pál doktori értekezése

2013. november 10. - Atlasz.

Íróként, újságíróként Komáromi János lehetett a példaképe, aki elsősorban az Új Időkbe, a Magyarságba és a Budapesti Hírlapba dolgozott.

Íróként, újságíróként Komáromi János lehetett a példaképe, aki elsősorban az Új Időkbe, a Magyarságba és a Budapesti Hírlapba dolgozott.

Pados Pál erős önbizalmát tükrözi, hogy róla szóló disszertációjában szövegközti hivatkozást egy német szerző kivételével csak Komáromitól alkalmaz.

A Bevezetésében elismeri, hogy Komáromiról tárgyilagosan és elfogulatlanul szólni nehezére esik saját életkora és érzelmei líraisága miatt. Anyagát részben „személyes ismeretség, szubjektív emlékek, feleségének, özvegy Komáromi Jánosné úrasszonynak közlései, munkatársainak, számos barátjának és ismerősének” közlései adják, reméli, hogy az „utána következők, ha egyes színeket elmélyíteni tudnak is, de az alapvonásokon nem lesznek kénytelenek változtatni.” Egy későbbi értekezés Padost nem idézi.

Komáromi János életéhez számba veszi a lelki adottságok, öröklött tulajdonságok sorát (4. p.), hogy mit adott ehhez a külső világ (5. p.) „hogyan alakult ki ezeknek a tényezőknek hatása alatt életszemlélete, világnézete, és egész belső egyénisége.” Hőse Málcán, a Bodrog kialakulása vidékén született 1890-ben. Anyja görög katolikus, misztikusabb, mint a református apa. Sárospatakon „alig egy évet töltött el a kollégium falai között, mikor súlyos és megrendítő csapás érte: elvesztette édesanyját…” (9. p.) Felvették alapítványi helyre oda, ahol „egyedül a tehetség arisztokráciája élvezett bizonyos előjogokat.” Pados Pál mintha saját életéről szólna! Ha pontos megfelelés nem is lehetséges, felismerhető a rokon vonások keresése! Féja Géza fiának övéhez hasonló árvasága is nyomot hagyott benne!

Komáromi János, az író (16. p.) legfőbb meghatározója a szülőföld, a Tót lapály, aztán a harctéri sebesülése, a történelem (a jelen elől a múltba menekül). „Összefüggő, vastag szálú cselekvést hiába keresnénk ezekben a regényekben.” (19. p.) a konstruktív erő hiánya jellemzi, egyes alakok, események ismétlődnek, művészibb egyes alakjainak leírása és jellemzése… (20. p.)

A Befejezésben (24-25. p.) összefoglalja a disszertáció fontos megállapításait.

A Bibliográfia (26-27. p.) is jól tagolt: I. K. J. művei, II. Források a) nagyobb, összefüggőbb értékelések b) Bírálatok, cikkek c) egyéb források: 1. Napló, 2. Budapesti Hírlap stb.

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr248266240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.