nevessen más is!
nevessen más is!
A két szomszédasszonyról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy kedvelnék egymást.
- Mit bámulsz már negyedórája? – kérdi az egyik.
- Te nem szoktál ruhát teregetni?
- Dehogynem – jön a válasz a szomszédból. – Csak, tudod, én előbb mindig kimosom.
- Hol lakik az alkoholista?
- Az üveghegyen is túl.
- Te meg hol voltál idáig?
- Nem látszik rajtam?
- Nem – mondja az asszony.
- Akkor még visszamegyek.
A séf megkérdezi a pincértől:
- Na, mit szólt a vendég a borjú-bécsihez?
- Semmit. Elhitte.
Az apuka bemegy a gyerekszobába, és látja, hogy a kisfia szomorkodva ül az ágy szélén.
- Mi baj van kisfiam?
- Nem jövök ki a feleségeddel.
- Kovács, én tudom, hogy a fizetése nem elég ahhoz, hogy megnősüljön. De higgye el, egy nap majd hálás lesz nekem ezért!
- Mostanában határozottan érzem, hogy öregszem – mondja az öregedő Casanova.
- Egyre inkább örülök, amikor egy szép nő visszautasít.
A férj búcsúzkodik a feleségétől.
- Drágám, amíg üzleti úton vagyok, hogyan adjak neked hírt magamról? Telefonon, e-mailben?
- Banki átutalással, ha lehet.
Gyanakvó férj a feleségéhez:
- Honnan van ez a gyönyörű nyakláncod, drágám?
- A kocsid hátsó ülésén találtam, édesem.
Két férfi beszélget:
- Nem értem, hogy vehettél ilyen drága étkészletet a feleségednek.
- Drága volt, de megérte. Azóta a mosogató közelébe se enged.
A mama a házasságról beszélget a lányával.
- Tudod, kislányom, a házasság olyan, mint a sivatagban a délibáb. A távolban paloták, pálmafák, tevék látszanak; olyan szépek, mint a reménység… Aztán mész, mész, s a homokban eltűnik a palota, eltűnnek a pálmák, és végül kettesben maradsz a tevével.
