Emléknap előtt...
A trianoni békeszerződés
1. Előzményei
A soknemzetiségű Magyarország
A honfoglalás-kori szlávok utódai szülőföldjükön nemzetté fejlődhettek a XIX. századra.
A magyar állam kezdettől befogadó jellegű volt (I. István Intelmei).
A tatárjárás, majd sokkal nagyobb mértékben a török hódítás és hódoltság, a terület középső részén megritkította, illetve elpusztította a magyar lakosságot.
A bevándorlások, betelepítések megváltoztatták a nemzeti arányokat a magyar etnikum hátrányára. A magyarok nem kaphattak külföldről népesedési utánpótlást, más népek folyamatosan (a szlovák nemzet kialakulásában is részt vettek lengyel bevándorlók).
A Habsburg Birodalom gazdasági és katonai érdeke a XVIII. sz.-ban idegenek betelepítése, és a magyarok letelepedésének korlátozása (1718–1778: Bánság). A földesurak is szívesen látták nem magyar jobbágyok beköltözését.
A zsidók és a németek kivételével nem került sor spontán asszimilációra.
Nem volt tartósan kényszerasszimilációs (magyarosító) kormánypolitika, de előfordultak adminisztratív intézkedések a hazai nem magyar oktatási, kulturális intézményekben folyó nacionalista tevékenységekkel szemben (pl. szlovák gimnáziumok bezárása).
Nem volt pozitív diszkrimináció a vegyes lakosságú területek magyarsága érdekében.
A kivándorlás és az “egykézés” a magyarok arányát csökkentette az országban.
A külföld tájékozatlansága
A magyar nemzeti propaganda hiánya
Nem volt különálló magyar külügy és külképviselet, a nemzeti célok a külföld számára nem fogalmazódhattak meg. A magyar politikai közvélemény nem érezte ennek szükségességét, mert birtokon belül volt, sem belföldön, sem külföldön nem észlelt számottevő nemzeti fenyegetettséget (az orosz terjeszkedés szándékán kívül, amelynek feltartóztatása nemcsak a magyaroknak, hanem az egész Monarchiának, a birodalom valamennyi népének érdeke volt).
Nemzetiségi propaganda
Románok érdekében a Regát (Órománia) kulturális szervezetei, a Memorandum-per sajtója.
Csehek, szlovákok érdekében nyugati tudósítók (Scotus Viator), emigránsok Pittsburg, USA.
Szerbek (Nagy-Szerbia, Szerboszlávia) és horvátok (Illíria) – eltérő célokkal és eszközökkel.
Orosz (pánszláv) agitáció különösen az magyarországi ortodox papság környezetében.
Az I. világháború alatt az antant által kötött titkos szerződések
Olaszországgal 1915. IV. 16-án, Romániával 1916. augusztus 17-én kötöttek szerződést.
1918. VI. 3-án elhatározták Csehszlovákia, Lengyelország és a délszláv állam létrehozását.
1918. VI. 29-én Franciaország elismerte hadviselőnek a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.
1918. október 12-én a Román Egység Nemzeti Tanácsát is elismerték.
1918. augusztus 16-án Jugoszláv Nemzeti Tanács alakult.
A trianoni békeszerződés az I. világháborús vereség következménye volt!
2. A trianoni békeszerződés aláírása
Helye: Versailles, a Nagy–Trianon kastély Galériája.
Ideje: 1920. VI. 4.
Körülményei: a vesztes háború, lefegyverzettség, forradalom és honvédő háború, nemzetközi elszigeteltség, ellenforradalom után, kiszolgáltatott helyzetben.
Módja: tárgyalás, ellentmondás, módosítás (pl. népszavazás kiírásának lehetősége) nélkül. Azaz: Vae victis! - Jaj a legyőzötteknek!
3. A békeszerződés előírásai
Területi veszteségek: 282 ezer km2‑ről 93 ezer km2-re (1/3‑ára) csökkent.
Népességi veszteségek: a lakosság 18 millióról 7,6 millióra, 60 %-ára csökkent, minden 3. magyar idegen uralom alá került szülőföldjén.
Gazdasági kártételek:
A feldolgozóipartól (az ország közepén) elszakították a nyersanyaglelőhelyeket, az alapanyaggyártás körzeteit.
A közlekedés sugaras vasúti hálózatára épülő koncentrikus útvonalakat elvágta az új országhatár (pl. Szeged - Szabadka - Baja - Pécs).
A jóvátétel mértéktelen mértéke (összegét csak 1924-ben állapították meg 1943-ig, majd 1966-ig évi 13,5 millió aranykoronával vélték a győztesek teljesíthetőnek úgy, hogy a jóvátétel valamennyi állami fizetési kötelezettséget megelőzött.
Katonai korlátozások:
a hadsereg létszáma legfeljebb 35 ezer fő, rendfenntartásra, határőrizetre;
az általános hadkötelezettség tilalma, a mozgósítás tilalma;
a fegyverzet és lőszerkészlet korlátozása (tankok, páncélos járművek tilalma);
fegyvergyártás csak egy gyárban lehetséges, behozatal és kivitel tilos.
4. A trianoni békeszerződés következményei
a) A szétszakított magyarság
Magyarországon maradt része a konkrét következményeken kívül nemzeti megalázottságot, kiszolgáltatottságot élt meg. Váratlan, hihetetlen volt, ami bekövetkezett.
A nagyhatalmak öt országgal kisebbségvédelmi egyezményt írattak alá.
Romániában: A kisebbségi egyezményt sem valósították meg. A választásokat befolyásolták (névjegyzék, választási földrajz), telepítések, földbirtokrendezés a magyar közösségek (egyházak, községek, iskolák) hátrányára, 96 000 magyar tanuló közül 4 500 tanulhatott anyanyelvén, az 1938-as alkotmány elsőbbséget biztosított a román eredetű állampolgároknak. 1918-1922 között 197 000 romániai magyar lakos menekült Magyarországra.
Csehszlovákiában: közigazgatási átszervezés akadályozta a magyarság érdekérvényesítését. Telepítésekkel bontották meg a színmagyar területek egységét.
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban: szerb telepítés a magyar- és német lakta vidékekre, magyarellenes földreform, az anyanyelvi szakoktatás teljesen megszűnt.
Ausztriában megindult a 30 ezres létszámot sem elérő magyarság asszimilációja.
A többnemzetiségű utódállamok (Ausztrián és Magyarországon kívül valamennyi!) államnemzeti alapon álltak, és nem is akartak megbirkózni a nemzetiségi kérdéssel.
A nemzetiségi jogokat nem biztosították a magyarok számára, hátrányosabb nemzetiségi politikát folytattak, mint amilyet a Monarchiában tanultak elviselni.
b) A Párizs-környéki békeszerződések következményei az utódállamokban
Független államot alakíthattak a csehek, lengyelek, osztrákok, magyarok.
A nacionalizmus, a sovinizmus mindenhol meghatározóvá vált a belpolitikai életben.
A polgári demokrácia kialakulása az utódállamok többségében megfeneklett, Magyarországon a békefeltételeket kikényszerített polgári demokráciák miatt le is járatódott.
A gazdasági kapcsolatok megszakadtak: a Monarchia helyén 7, 1995-ben 11 állam, ugyanennyi törvény, nemzetgazdaság, piac, vámhatár, pénz került bevezetésre. A korábbi természetes gazdasági kapcsolatok az évezred végére sem álltak helyre.
Kiszolgáltatottság Kelet-Közép-Európában a szomszédos nagyhatalmak érdekeinek.
Az a folyamat, amely a Párizs-környéki békeszerződésekkel új nemzetállamokat hozott létre, tovább folytatódott a harmincas-negyvenes években, a második világháború előtt és alatt Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlásával, Románia darabokra osztásával, majd
1989 után a délszláv háborúkkal Jugoszlávia külső katonai beavatkozás nélkül ismét megszűnt, Csehszlovákia külső kényszerítés nélkül felbomlott, a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) újbóli függetlenné váltak. Független állam lett Ukrajna is.