Atlasz voltam

Atlasz.

Arad 1974, 1999

2010. október 06. - Atlasz.

Nacionalizmus helyett a korlátolt rosszindulat is megteszi...

Ma már semmiség, ami a hetvenes évekHatkiló elején tőlünk tellett. Szegedi főiskolásként azt a zászlót is kitűzettük, a főépületre, amelyik március 15-én nem került a vörös mellé, szép hangú lányaink a múzeum lépcsőjen verset mondtak, és ott is koszorúztunk, ahol nem volt engedélyezve. Nyitottunk KISZ-klubot, amely ma TÁK (Tamási Áronról), addig nem volt tudományos diákköri közleményeket, diák-periodikát adtunk ki a hivatalos Szegedi Egyetem mellett. Ez tudósított 1974. okt. 23-án (!) az aradi koszorúzásról.

Hajnalban indultunk Szegedről kerülővel a közeli városba, mert a határ csak Gyulánál volt nyitva. Mindnyájan tudtuk, hogy miért kell kerülnünk, hogy miért mondunk szívesebben Erdélyt, mint Romániát, de viselkedtünk. A román szervek is. Éppen annyit bolháztak az uzsonnás zacskóinkkal, hogy az aradi sírhely koszorúzását lekéssük. A hivatalos román-magyar ünnepségre, a Kultúrpalotába nem hívtak, nem is igyekeztünk. Az aradi libalegelő mellett a mienken kívül egy busz parkolt, Békéscsabáról. Akadt aki figyelmeztetett: nemcsak halott, de élő magyarok is laknak itt. Akiknek, mint mondták, a mi kis megemlékezésünk jelentette az igazit.

Az aradi sírdombVirágainkat az épp visszahantolt sírdombra piros-fehér-zöldet formázva helyeztük el. Ricsei Edit rövid beszédet mondott, más Ady Október 6.-áját szavalta. A Himnuszhoz és a Szózathoz nekünk nem hiányzott a távozó katonazenekar, a negyvennyolcas dalokat pedig aligha tudták volna eljátszani. Nem szerepelt a tudósításban, hogyan nyeltük a könnyeinket az emlékoszlopnak támasztott, azt majd’ felborító, hatalmas kék-sárga vörös elnöki koszorú láttán. Romániában voltunk. Ceausescu birodalmában. A magyar Golgotán.


Arad, a Román katona emlékműveEgy tanítóképzős lány Szatmárnémetiből utazott haza a gyásznapra. Tőle és egy középkorú férfitól hallottuk: a városban harminc év alatt eltűnt a magyarok 75 %-os többsége. A főtéren, a Szabadság-szobor helyén a hős román katona hatalmas emlékműve állott, hogy erőszakot tegyen a megmaradt lelkeken. A múzeum minden termében vörös alapon fehér betűs idézetek virítottak a Conducatortól. Kint a városban magyar falfirka: Ioji, azaz: Józsi… – No, hogy tetszik maguknak, itt Oláhországban? – szólítottak meg a kocsmapultnál. Kitérő válaszunk mellé a
Symphoniámat elcseréltem egy doboz Marasestire, hadd füstölöghessenek magyarul az ottaniak.

A város legjobb éttermében a magyar állami küldöttség asztalszomszédságából Bessenyei Ferenc ült át két percre lányainkhoz, majd összeölelve bennünket súgta: - Idejönnék hozzátok, gyerekeim, de nem maradhatok! Hogy hamarabb szabaduljak, azt mondtam ezeknek: fellépésem van Pesten! - A 125. évfordulónak román-magyar hívatalosék is megadták a módját, a lelkét azonban nem.

Ma már Nagylakon át is lehet Aradra menni, csak az utat-vasutat eltorlaszoló halastavat kell kikerülje az utazó. Kék-sárga-piros kopoltyúsok úszhatnak benne, a magyar revizionizmus gátjaként. De nem kell mindenütt politikát, nacionalizmust gyanítani, a határ innenső oldalán a korlátolt rosszindulat is megteszi.

A 150. évforduló alkalmából a szegedi nyugdíjas pedagógusok klubja felkért aradi idegenvezetésre, az oda vezető úton szokásom szerinti előzetes előadással együtt. Hogyne vállaltam volna! Csupán azt kértem, hogy a helyettesítésemet beszéljék meg az igazgatómmal. – Ó, az biztosan menni fog, Magdikát ismerem, hiszen maguktól mentem nyugdíjba én is – válaszolt a klubvezető. Magdika ezúttal a honoráriumot nem irigyelhette. Talált valami mást. Jobbat ajánlott nálam: aradi kolléganőnket, Erikát. Emberi minőségét, és nem magyarságát illusztrálja, hogy Erikát mind a mai napig elfelejtette erről értesíteni…

 

Ady: Október 6.

 

 

Őszi napnak mosolygása

Őszi rózsa hervadása

Őszi szélnek bús keserve

Egy-egy könny a szentelt helyre

Hol megváltott - hősi áron-

Becsületet, dicsőséget

Az aradi tizenhárom

 

 

Az aradi Golgotára

Ráragyog a nap sugára

Oda hullt az őszi rózsa

Hulló levél búcsúcsókja,

Bánat sír az Őszi ágon,

Ott alussza csendes álmát

Az aradi tizenhárom

 

 

Őszi napnak csendes fénye,

Tűzz reá a fényes égre,

Bús szívünknek enyhe fényed

Adjon nyugvást, békességet.

Sugáridon szellem járjon

S keressen fel küzdelminkben

Az aradi tizenhárom

 

Zala György Szabadság-szobra

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr208265690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

12635 2010.10.06. 18:39:21

+++ Már nagyon vártam, hogy valaki feltegyen valamit október 6. alkalmából! Nagy élmény lehetett ott helyben emlékezni.

13709 2010.10.06. 18:46:15

Hát azért írásod vége kissé lelombozott...Mennyi mélyben - meg nem csak ott - húzódó ellentét, civakodás ennek az ünnepnek a kapcsán is. Igaz..miért is ne éppen ennek a kapcsán? Atlasz, azért jó hogy megírtad.. +++

60145 2010.10.06. 18:55:02

1. Gordius: az az emlékezés a miénk volt!

60145 2010.10.06. 18:58:48

2. Valéria : Kihagyhattam volna? 1974-ben már tanítottom, hajnalban érkeztem Budapestre, s alig vártam, hogy délelőtt - az érzelmeket visszafojtva, de hitelesen - elmondhassam a tanítványaimnak. 1999-ben...

70798 2010.10.06. 19:19:27

Atlasz, jó írás, decens, és jó.

60145 2010.10.06. 19:29:11

5. Toszmegosztis : Örülök, hogy elolvastad.

13066 2010.10.06. 20:19:14

reppent a +

13709 2010.10.06. 20:35:51

4.re nem egészen erre gondoltam...inkább csak elszomorodtam, a kellemetlenségektől... természetesen amint irtam is, jó hogy megírtad Atlasz :)

60145 2010.10.06. 20:45:47

8. Valéria : 1999-ben nem mondhattam el. (Így van ez, ha az iskola diszfunkcionális, ha az igazgató a szűk keresztmetszet. Ez nem politikai kérdés, ez piti hülyeség. Kicsit szüksszavú voltam...)

54807 2010.10.06. 21:01:21

1989, Arad - majd egyszer írok róla. Most a vértanúinkért, egy szál gyertya égjen. +, Atlasz.

78126 2010.10.06. 21:15:46

Szép. Nekem a 1989.okt. 5. feledhetetlen, amikor naivan azt gondoltuk, nem lesz annyira "feltűnő", ha egy nappal előbb akarunk az országba jutni. Esélytelen volt átlépni a határt.

69868 2010.10.06. 21:39:24

Ma délután kint voltam a koszorúzáson. Sajnos (vagy örömteli), a részvevők többségét a Magyarországról érkezettek tették ki. A polgármesteren, Markó Bélán, és a magyar napilap munkatársain (muszályból) kívül csak itt-ott lézengtek aradiak. Ott volt viszont a román szélsőjobboldali (Új Jobboldal ) mozgalom néhány tagja.

60145 2010.10.06. 21:44:28

7. doremi : Örülök, hogy elképzelhető volt, hogy jónak találod!

60145 2010.10.06. 21:46:40

10. ossian : Ideje volna, sokunkat érdekel, mit írsz - a kommentek alapján! Érdekes volna Anemonéével egyszerre olvasni!

60145 2010.10.06. 21:47:51

11. Anemone : Emlékszem, írtál róla, keveset, intenzíven, tele érzésekkel! Kerekítsd ki!

60145 2010.10.06. 21:54:48

12. RoMaria : Úgy hallottam, korán volt a megemlékezés, az aradi magyarok dolgoztak. És itt is ott is kevés gyerek születik, innen is kivándorolnak a magyarok. Meg aztán oly sokan elkoptatták-elpolitizálták már a hazafiságot. Már a csakazért is sem a régi.

Ricsey Edit 2010.10.06. 21:59:17

"Sósabbak itt a könnyek, a fájdalmak is mások, Ezerszer Messiások a magyar Messiások,,,"

60145 2010.10.06. 22:09:36

17. Ricsey Edit (látogató) : De jó, hogy gyorsan megjöttél! Emlékszel-e, hogy ki mondta a verset?

kareef 2010.10.07. 17:56:03

Ciao Atlasz, gordius, Valéria, Toszmegosztis, doremi, ossian, Anemone, RoMaria, Ricsey Edit itt egy témához nem tartozó szöveg volt.

bakk 2010.10.07. 19:47:09

Vesszen Trianon! Justice for Hungary!

60145 2010.10.08. 05:36:36

20. bakk : Csak mi meg ne vesszünk megint!

eosphorus 2010.10.08. 18:39:58

Sziasztok Atlasz, gordius, Valéria, Toszmegosztis, doremi, ossian, Anemone, RoMaria, Ricsey Edit, kareef, bakk - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Idõs asszonyt próbált kirabolni, bíróság elõtt felet tettéért A Hajdúszoboszlói Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztálya rablás bûntett kísérlete miatt indult eljárásban, 2010. szeptember 16-án gyanúsítottként hallgatott ki egy 23 éves hajdúszováti férfit, aki elõzõ nap délután egy idõs asszonyt próbált meg kirabolni. A férfi a 88 éves asszony lakásában kutatott, amikor a nõ belépett a házba. Ekkor a sötétruhát viselõ férfi az asszonyt földre lökte, majdpénzt követelt. A férfi hiába próbálta meg befogni a nõ száját, az asszony hangosan kiabált, így a támadó üres kézzel elszaladt. A gyors rendõri intézkedések és a széles körû adatgyûjtés eredményeként aHajdúszoboszlói{1.}Rendõrkapitány nyomozói beazonosították az elkövetõt, aki beismerõ vallomást tett. Elmondta, hogy ismerte az asszonyt, többször végzett már alkalmi munkát a házkörül, azt remélte, hogy talál pénzt a házban.Október 4-én állították bíróság elé A gyanúsítottat gyorsított eljárás keretében 2010. október 4-én állították bíróság elé, és a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság elsõ fokon2 év börtönben letöltendõ szabadságvesztés büntetést és mellékbüntetésként 2 év közügyektõl eltiltást szabott ki rá. {1.} http://www.haon.hu/lakohelyem/hajduszoboszlo haon.hu http://www.haon.hu/hirek/im:haon:crime/cikk/idos-asszonyt-probalt-kirabolni-birosag-elott-felet-tetteert/cn/news-20101005-03103704 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - T a b u v á _ n y i v á n y í t o t t _ l e t a g a d o t t _ c i g á n y b û n ö z é s . S z a b a d s á g k e d v e s e l f t á r s a k ! B r a v ó l e l k e s k á p ó - f e l ü g y e l õ k , c e n z o r o k , C I G Á N Y I A Á V O - s a i , s z o r g a l m a s G e s t á p ó ö n k é n t e s ü g y n ö k e i !