Atlasz voltam

Atlasz.

Sztrájkbizottság elnöke voltam

2013. szeptember 21. - Atlasz.

"Az élet nem habostorta, Pelikán!"

Napjaink eseményei felidézik: 1995 decemberében a szakszervezeti bizalmi a feladatot rám osztotta. Arról szó sem lehet, hogy most – tanárosan – okadatolva, hivatkozásokkal, dokumentumokkal feltárjam az akkor történteket. Minden megvan hozzá, hiszen évekkel később egy vezetőképzős kolléga, miután semmirevaló anyagokat kapott intézményünk akkori első számú és hivatalból legokosabb emberétől, hozzám fordult vezetési-szervezési tematikájú szakdolgozata forrásaiért. A dolgozat a sztrájk helyi dokumentumaiból elkészült, és Zoltán képesített, választott és – a KLIK kegyelméből talán még most is – helybenhagyott igazgató. Vagy mi.

Szubjektív élményeim sorában az első, hogy a nagy részvételi arány, amelyért izgultunk-izgultam, megvalósult. Egy pár hónappal korábbi szakszervezeti felmérés még nem talált bennünk buzgó munkabeszüntetési kedvet. Kifogás akadt bőven: úgysem lesz belőle semmi, majd elintézik az okosok, mi lesz a pénzünkkel, de végül beérett a helyzet. Pedagógusok és technikai dolgozók egyaránt – bár nem egy emberként – sztrájkra készültünk a város legnagyobb oktatási intézményében. Elhatároztuk magunkat.

Aki nem sztrájkolt, az az igazgató. Indoklásai közül a legjobban hangzott, hogy ha ő sztrájkol, akkor a hivatal arra az egy napra őhelyette valaki idegent küld hozzánk, aki több kárt csinál, mint hasznot. Nem forszíroztam, nem érdekelt személyes motivációja, mit akar és mit nem elrejtegetni, vagy biztos, ami biztos, az apparátus legalsó szintjeként gazdáinak megfelelni, hogy kinevezzék a következő ciklusra is. Fontosnak tartottam, hogy jól együttműködjön a sztrájkbizottsággal, emiatt meg sem próbáltam sztrájkra ösztönözni.

Az előkészítő megbeszéléseket követően egyetlen ember miatt kellett tárgyalnunk. Egy kolléganő nem volt hajlandó sztrájkolni. Az igazgató megpendítette nekem, hogy ha gondolom, ki is küldheti az illetőt udvart söpörni. A szerencsétlen ugyanis nem érzékelte, hogy az aktuális főnök is a sztrájk mellé állt, és jót tett volna a népszerűségének, ha minden előde és utóda besúgójának tartott, órát tartani és valamit megtanítani képtelen kolléganőt nevetségessé teszi. Nevettünk, de Erzsikét nem küldtük takarítani. Azonban az empátiának is van határa! Erzsike másnap rábeszélte az egyik kollégiumi nevelőt, hogy a már vállalt sztrájktól visszalépjen. Reá is hallgatott valaki! Nőtt az adminisztratív munkám, még inkább a megvetésem. Jó lett volna ezt kihagyni!

Legnagyobb meglepetéssel a sztrájkőrség vezetője, a hatalmas intézmény gondnoki feladatait ellátó Kozsuch Gyuri szolgált. Abban a helyzetben, amikor a szakszervezeti titkár nem funkcionált, az oktatást segítő részlegek nem működtek, a sztrájkbizottság elnökének kellett tartani minden kapcsolatot kifelé, befelé, felfelé. A sztrájkőrség volt ennek a szűrője. Gyuri elképesztő hozzáértéssel oldotta meg azokat a feladatokat, amelyekre senki nem lehetett felkészülve. Például a sztrájk végéig nem fogadhattunk szállítókat, azonban egy szállítmány kapun kívül rekesztése nem a sztrájkkal figyelmeztetni kívánt instancián okozott volna problémát, hanem az iskolát hozta volna nehéz helyzetbe! A sztrájkőrség vezetője minden bonyolultabb esethez kérte a véleményem, de mindig azt tapasztaltam, hogy a dolgokat jól látja, gyorsan kezeli a problémát, megoldja mindazt, ami nekem komoly fejtörést okozott volna. Jó volt őt erről oldaláról, azaz közelebbről megismerni. Büszke voltam rá, általa magunkra.

Daliás Ferire, aki 50 fillérért is bátran ölre ment a bérelszámolókkal, sőt, hajlandó volt emiatt az igazgatóval is feleselni, sokáig szakszervezeti tartalékként tekintettünk. Jól jött volna egy, a bérügyekhez értő aktivista. Nos, ez a ma nyugdíjas Ferkó több mint egy évtized múltán is azt emlegeti, hogy ki fogja neki azt az elvesztett egy napi bért megfizetni. Mert hiába nem vállalt szakszervezeti tagdíjat attól a pillanattól fogva, hogy a párt-állam-szakszervezet összefonódott rendszere megszűnt, mégis ráfizetett! Lám, szegénynek a szabadságban, a demokráciában, a sztrájkban is csalódnia kellett!

Hogy klasszikust idézzek: „Csapásokat adunk és csapásokat kapunk. Az élet nem habostorta, Pelikán.”

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr698265796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

36888 2013.09.21. 11:13:49

-Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán.

Funyi1 2013.09.21. 11:15:57

..., állítólag a "halálos ágyán" mindenki bevalja a bűneit ... , még a legtisztesslgesebb emberek IS! :))

60145 2013.09.21. 11:18:44

2. Virág elvtárs s.k. , mint a legautentikusabb elvtárs - köszönöm!

60145 2013.09.21. 11:20:00

3. Funyi1 : A probléma az, hogy nem vesszük észre: elérkezett az az idő!

178873 2013.09.21. 12:23:13

Mik ki nem derülnek! Sztrájkot szerveztél? Kisebb tétnél már jártam úgy, hogy mindenki morgolódott, engem előrelökdöstek szóvivőnek, majd az első konfliktusnál kihátráltak, hogy ők tulajdonképpen nem is. Örülök, hogy neked ezt nem egy egész közösség, hanem csak néhány ember kapcsán kellett megélned.

301782 2013.09.21. 12:33:39

Asszem sok, nagyon hasonlóan csalódott "Feri'" él még közöttünk. Ki fogja nekik megfizetni a csalódásukat, az elveszett reményeket, s nem utolsósorban a kézzel fogható dolgokat? +++

60145 2013.09.21. 12:53:03

6. solide: Így szokott lenni! Az embert néha megtalálják a feladatok, a társak, és a sunnyogók is.

60145 2013.09.21. 12:55:40

7. Valika : Az ilyen embereknek önmagukba kellene nézniük, s akkor is csalódnának.

23353 2013.09.21. 14:39:50

Érdekes lenne tudni, hol mikor miért volt a sztrájk?

60145 2013.09.21. 15:09:36

10. little : 1995.12.15. Országos pedagógus-sztrájk volt illetményemelésért.

12890 2013.09.21. 18:29:04

Nahát... :) az írás is remek!

60145 2013.09.21. 18:50:37

12. kevi : Tőled ez nagy szó! Köszönöm!

60145 2013.09.22. 21:33:10

14. marja :)

60145 2013.09.23. 14:45:48

16. tarski : Köszönöm!

110481 2013.09.25. 13:55:47

Tudod T. Atlasz, hogy a sztrájk pénzügy háttér nélkül gyorsan kifut. Miért van manapság oly nagy lapitás? Mert az emberek látják, hogy a sztrájk idejére nincs fizetés, a gyerek szájába meg kenyeret kell tenni. És most gondold végig miféle szekszervezetek (a kisbetű szándékos) vannak itt! Nekik kutya kötelességük lenne sztrájkalapot képezni, és nem a főnökség milliós fizetését szervezni. Most boritékolom: nincs olyan szakszervezet aaz országban, amely egy egyhetes sztrájkot tudna finanszirozni. Igy vannak a "sztrájkészültségek" a pár perces "figyelmeztető sztrájkok" majd ezen túl a kussolás. És ezt szintől függetlenül minden kormány tudja. A kényelmes szakszervezeti vezérekkel közösen eljátszák a plebsnek a műsort, és miközben a tagság a körmét rágja, hogy mi lesz, ők már rég lezsirozták az épp aktuális Kormánnyal a sajtóközleményt. A "Sztrájkbizottság Elnöke" -már ne haragudj- meg azt hiszi, hogy számit amit csinál.

60145 2013.09.25. 16:56:03

18. zili : Sok igazságod vagyon! Lehet, hogy visszatérek a részletekre, hogyan éltem meg, és hogyan láttam ezeket a dolgokat. Címnek blikkfangosabb lett volna a Pedagógus sztrájk, akkor is tudtam, amikor feltettem. Nekem az számított, hogy ami az én dolgom volt, azt jól csináltam. A többi nem az én illetékességem körébe tartozott.

Bundi-Bandi 2013.09.27. 01:21:52

Mi volt a cél és mi lett az eredmény? -kérdem a távolból.

60145 2013.09.27. 06:23:06

20. Bundi-Bandi: Úgy emlékszem, hogy a Bokros-csomag után béremelést akartunk. Szerintem az is erőpróba volt, hogy sikerül-é egyáltalán megcsinálni, lesz-e elég sztrájkoló. Valószínűleg a szocikhoz kötődött szakszervezet is izmozott ezzel a sztrájkkal a koalíciós partnerrel (SZDSZ) szemben. Béremelést kaptunk.

110481 2013.09.27. 11:48:00

A legujabb "szakszervezet" story. Megtudhattuk, hogy Cser Ágnes a taxisszakszervezet vezetője, (ami meglepő váltás), és Ő fog tárgyalni a Főtaxival. Hol a szépséghiba? Hogy a Főtaxi kizárólag alvállalkozókkal dolgozik, vállalkozónak meg semmi köze a szakszervezethez. Mi a tanulság? Törvénybe kellene tenni, hogy szakszervezet ott van, ahol átlátható és folyamatos tagdijfizetés is van, és a szakszervezet elkülönitett számlára teszi sztrajkalapként a tagdijak 50%-át.Állami támogatás semmi! Mert ez igy már kész röhej!

60145 2013.09.27. 13:02:11

22. zili : Még nem találkoztam ezzel a hírrel. Cser Ágnes profi. Nyilván azokat képviseli, akik fizetik. Ha egy szakszervezetnek nincs sztrájkalapja, ebből csak annyi következik, hogy nem tud a nem lévőből fizetni. Ha nincs pénze profi jogászra, akkor nem tud ilyet megfizetni. Vannak kisebb és nagyobb szakszervezetek, egyelőre a tagok döntenek a "nagyságról, a tagdíjról, a sztrájkalap-képzésről. Ha a mai rendszert továbbfejlesztik a korporatívizmus-hívatásrendiség felé, akkor változni fog a helyzet. Ma még a törvénygyárnak nem érdeke, és nem bízták meg vele..