Atlasz voltam

Atlasz.

Lucullus

2014. január 14. - Atlasz.

... nem volt túlzottan politikus alkat, és nem volt alkalmas ... egész párt vezetésére...

... nem volt túlzottan politikus alkat, és nem volt alkalmas ... egész párt vezetésére...

Lucullus - a WikipédiábólRészletek - és kommentár - a Wikipédiából: Lucius Licinius Lucullus (Róma Kr. e. 109-ben született) a plebejus Licinia nemzetség tagja, korának egyik legkiemelkedőbb római hadvezére és politikusa volt. Sulla oldalán indult a karrierje, amint nagy riválisának, Pompeiusnak is, és bár hadvezérként felvette utóbbival a versenyt, a katonákkal szembeni szigora, illetve a lakosság iránti kímélete miatt sikerei ellenére sem volt népszerű. Noha erkölcsileg kimagaslott kortársai közül, konzervatív politikusként kevésbé bizonyult tehetségesnek.

Kr. e. 77-ben praetor lett, majd Kr. e. 76-ban Africa provinciát igazgatta a tőle megszokott igazságossággal és józansággal. Kr. e. 75-ben hazatérve consullá választották Marcus Aurelius Cotta társaként.

Lucullus ezután hosszú időt töltött Kis-Ázsiában hadmozdulatok nélkül. Már a pontoszi városokban is igyekezett megakadályozni a rablást és dúlást, de kevés sikerrel; később maga próbált meg gondoskodni az újratelepítésükről. A római tartományok lakói erősen megszenvedték az adóbérlők határtalan kapzsiságát, illetve a hadsereg visszaéléseit. Lucullus mindennek véget vetett, igazságos és tartósan fennmaradó rendszert hozott létre a hátralékok kamatainak méltányos szintre csökkentésével, illetve az adóbérlők tevékenységének szabályozásával. A lovagrendi [értsd: pénzember, adóbérlő] csoportot ért veszteségek Rómában Lucullus elleni agitációhoz vezettek, de az anatóliai városok ünnepségeket rendeztek a hadvezér tiszteletére.

Lucullus Kr. e. 69-ben indult meg kelet felé válogatott haderő élén. A szárazságnak köszönhetően könnyedén át tudott kelni az Eufrátesz és a Tigris felső folyásán, és megkezdte Tigranokerta, a főváros ostromát. Tigranész először elmenekült fővárosából, de hatalmas túlerő élén ősszel visszatért. Lucullus bátran vállalta a csatát Kr. e. 69. október 6-án, és mesébe illő győzelmet aratott: a római oldalon alig volt veszteség, míg az arméniai sereg szerteszaladt. Még Tigranész diadémja is zsákmányul esett. A város görög lakói rövidesen megnyitották Tigranokerta kapuit a rómaiaknak, akik megkímélték a lakosságot, noha a rablástól nem lehetett őket visszatartani.

A niszibiszi táborban egyre romlott a [római] sereg morálja. Rómában elhíresztelték Lucullus riválisának, Pompeiusnak a hívei és a sértett lovagrendiek, hogy Lucullus csak a saját hasznát lesi, és semmi egyéb oka nincs a hadjárat meghosszabbítására. A hírek a Publius Clodius által tüzelt katonasághoz is eljutottak, akik viszont nehezményezték a nehéz hegyi viszonyokat és vezérük szigorúságát, amellyel megakadályozta korlátlan prédálásukat. Kr. e. 67-ben a lázongó sereggel nem is tudott továbbindulni,

Ilyen helyzetben érkeztek a Pontoszt római provinciává szervezni kinevezett legatusok Anatóliába. Jelentésüknek, miszerint a terület ellenséges kézen van, nagy hasznát vették Lucullus ellenfelei, akik az egyik consult, Acilius Glabriót Bithünia élére nevezték ki. Glabrio azonban nem vállalkozott új hadjárat indítására, ellenben tovább bomlasztott Lucullus légióiban. Kr. e. 66-ban végül a senatus törvényben nevezte ki Pompeiust, Glabrio és Lucullus utódává, aki felszólította a hadvezért a lemondásra. Lucullus ezt meg is tette, sőt személyesen is találkozott utódjával amelynek során vitákkal súlyosbították egymás iránti, amúgy sem felhőtlen viszonyukat.

Lucullus életműve romokban hevert, amikor hazatért. A mithridatészi háború babérjait végül a Lucullus polgári jellegű intézkedéseinek egy részét is visszavonó Pompeius aratta le.

Lucullus fokozatosan visszavonult a politikától, utoljára Kr. e. 59-ből hallani róla. Ekkor megvádolták egy Pompeius elleni koholt összeesküvéssel. A továbbiakban az élete során szerzett hatalmas vagyonából élt luxuskörülmények között hatalmas, óriási összegekből épített Róma környéki, tusculumi és Nápoly vidéki villáiban.

Lucullusról mesélik, hogy ő találta ki azt, hogy a sót le kell darálni, így jobban lehet sózni az ételeket. Szintén köztudott róla, hogy a pontoszi Cerasus városából ő telepítette Európába a cseresznyét, illetve szintén keletről az őszibarackot (korabeli latin nevén pomum persica, azaz perzsa alma).

Miért ma jutott eszembe Lucullus, a haldokló római köztársaság politikusa és hadvezére? Nehezen adta fel, de rájött, hogy csak az emléke él a római jognak, az erkölcsnek és alkotmánynak. Politikai mutyi és nem az érdem döntött mindarról, amelyről a szenátus, és a római nép nem volt képes. Ellenfele, Pompeius persze megbukott, megölték, majd Caesart is nemkülönben. Ez így megy, ha az erősebb kutya baszik. Lucullus inkább elment zabálni, néha okádott egyet; a nép meg élvezte a LÉT, vagyis a kenyeret és a cirkuszt, a birodalom pedig, nőtt, nődögélt, mint egy gömböc: alkotmány, erkölcs és élő jog nélkül. Mondom: a birodalom. És mint a gömböc…

A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr28265272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

178873 2014.01.14. 21:48:59

Na ja, de hová vonuljon vissza időnként jót okádni az, aki élete korábbi szakaszában nem halmozott föl vagyont, meg néhány villát Nápoly és Róma környékén?

169889 2014.01.14. 21:56:23

Kenyér már nincs, cirkusz még nincs, és a mese szerint majd az egyszeri legény bicskája kivágja a mindent felzabáló gömböc hasát.

60145 2014.01.14. 22:10:40

1. solide : A kérdés jogos! Kokó is feltehette volna! Ha vissza nem, akkor csak maga elé okádhat az ember: állnak ott néhányan.

60145 2014.01.14. 22:11:53

2. Lancelot : Cirkusz? Már hogyne volna! Csak igen sokba kerülnek nekünk a bohócok!

283390 2014.01.14. 22:48:20

Mivel meg lettem "idézve" :-)))) Nem is hagyom szó nélkül... Az az érdekes, hogy a tanulmányaimból leginkább arra emlékszem, hogy Lucullusal példálóztak mikor a "hedonista" élvezkedő életmódot illusztrálták... Nem emlékszem, hogy a tankönyv a politikai, hadvezéri oldalát kidomborította volna... De akkor még inkább a reáltárgyak érdekeltek jobban...:-))

23353 2014.01.14. 23:03:38

+ Amióta ide járok annyit de annyit okultam. Luculluszt csak a jó kajával azonosítottam, ez itt méd így is több mint az átlag tud róla.

60145 2014.01.15. 05:20:31

5. Kokó : a lucullusi megoldás, ahogy solide látja, nem mindenkinek áll rendelkezésre, őket jobb undorral elriasztani ettől az opciótól ahogy Lancelot írta: nehogy rájöjjenek arra, hogy a bicskát meg kell markolni ahhoz, hogy terített asztalhoz jussanak.

60145 2014.01.15. 05:23:12

6. little : És még ott voltak a listák, a házfalakra írt névsorok, amelyek a szócikkből kimaradtak. Pedig voltak ilyenek, bár nem elektronikus úton készültek, s a polgárok nem maguk iratkoztak fel rájuk.

301782 2014.01.15. 07:28:40

Éppen a minap olvastam, hogy "veszélyes a nép kezébe pénzt adni"..Igaz, ott a feltétel nélkül alapjövedelemről volt szó, még képesek volnának a bohók kajára, megélhetésre költeni.A cirkusz is uncsi lesz, ha mindennap azt tálalják nekik. Nem lehet odáig feszíteni a húrt, hogy bicskák nyitogatásától kelljen rettegnie holmi kényuraknak. No, ez egy másik téma, vagy mégse?

60145 2014.01.15. 07:36:34

9. Valika : Lehet, hogy összefügg. Százezrek éheznek, nélkülöznek Magyarországon.

11692 2014.01.15. 08:45:25

Fontatlanságként (Hegedűs Géza) jegyzi, hogy Lucullus a kultúrtörténet fontos római alakja volt, nem csak azért mert Pompeius, Caesar, Crassus triumvirátust dicsőségre segítette (leleményes hadvezérként), hanem ő alapította saját vagyonából az első nyilvános közkönyvtárat is, mert nem csak a testi, de a szellemi fényűzést is szerette... Lucullus a házába gyűjtötte a rációt, a tudást, semmint elüldözte volna őket, a tudósok, művészek pártfogója volt... sok jóindulatú anekdota (is) maradt utána, az ehető tányérokkal terített hirhedett vacsorájától kezdve a művészetek pártolásáig... Mostani Lucullusaink hol vannak ettől a nagyvonalúságtól ...azért lássuk be...:)

60145 2014.01.15. 09:12:09

11. Évalajos : Így igaz! Pitiáner egy társaság.

180524 2014.01.15. 10:37:05

Jó, tetszik, Atlasz. Néhány gondolat csak, úgy paralel: Birodalom itt nincs. Kenyér se nagyon, csak azoknak, akik a cirkuszt csinálják. A pórnép, pardon, a plebs meg csak néz hüledezve, valóság ez itten? Gömböcünk van, fene belé, majd csak pukkadik egyszer az "es"...

60145 2014.01.15. 11:27:17

13. marja :)

60145 2014.01.15. 11:30:55

14. maiman: Bizony, bizony! (Magam is csak hüledezek, egészen a hibernációig.)

328603 2014.01.15. 13:09:11

Kedves Atlasz! Érteni vélem, hogy Lucullus történetét politikai példabeszédnek szántad, mégis engedd meg, hogy néhány fontos tárgyi tévedésedet kijavítsam, hiszen a tárgyi tévedések lerombolják a párhuzam hitelét is. 1. Nem Kr.e. 109-ben született, hanem Kr.e. 117-ben. 2. Nem Kr.e. 77-ben lett praetor, hanem Kr.e. 78-ban. 3. Nem Kr.e. 75-ben lett consul, hanem Kr.e. 74-ben. 4. Nem Africa provinciát igazgatta, hanem Kr.e. 74-től előbb Cilicia, majd Asia provinciák helytartója volt. 5. Nem igaz, hogy Kr.e. 75-től hosszú éveket töltött Kis-Ázsiában mozdulatlanul, hiszen Kr.e 74-73 között öt légió élén kiűzte Mithradatész pontoszi királyt a Propontisz melletti Küzigoszból, majd Kr.e. 72-ben Kabeiránál mért rá vereséget. 6. Végezetül: Lucullus idejében még egyáltalán nem haldoklott Róma, arra közel 500 évet kell még várni. :-((( Bukását nem ármány okozta, hanem az, hogy az öt légióból három fellázadt ellene. A lázadásokat pedig az váltotta ki, hogy katonáit a győztes csaták után nem hagyta szabadon rabolni – a hadizsákmány felét elküldte Rómába, a másik felét pedig megtartotta magának. A lázadásokat kihasználva Mithradatész visszafoglalta az elveszített területek legjavát. Mivel Róma egyrészt kevesellte a zsákmányt, másrészt nem tolerálta a veszteségeket, ezért szenátusi határozattal kötelezték, hogy a parancsnokságot adja át Gnaeus Pompeiusnak. Leváltása és vereségei ellenére Kr.e. 63-ban diadalmenetet tartott Rómában, mely után visszavonult a közélettől. Kr.e. 57-ben halt meg. Végül ami a tanulságot illeti: Lucullus azért bukott meg, mert a saját légiói fellázadtak ellene.

60145 2014.01.15. 13:31:16

17. Kedves mérleg51: Minden javítást és vitát örömmel fogadok, megtisztelsz vele Te is. Az én szavaimból csak olyanra sújtottál le, amire egyáltalán nem kellett volna, A római köztársaság válságának kezdetét legtöbben a Grachusok idejére teszik, s én ezzel nem vitatkozom. Ha a többi adatod helytálló, akkor kérlek, érvényesítsd a Wikipédiában! Ott rögtön a születési adat is bizonytalan. A kommentbeli magyarázatodat is összevetheted az ottani szöveggel, amelynek csak egy részét idéztem, ilyen terjedelemben is vonakodva. Belinkelni nem lehetett..

328603 2014.01.15. 13:47:21

18. Atlasz: Igazán sajnálom, hogy "lesújtottam" - teljesen jogtalanul tettem, mert Te valóban a római köztársaság haldoklásáról beszélsz és nem Róma haldoklásáról. Elnézést kérek, figyelmetlenül olvastalak. :-( (A Wikipédiáról inkább nem mondok véleményt.)

60145 2014.01.15. 14:12:05

19. mérleg51 : Minden rendben! Kösz!

328387 2014.01.15. 14:48:59

Nemrég láttam eg filmet a herkuláneumi Pariruszok Házáról. Tök érdekes, hogy mintha vita lenne arról, kié volt ez a gönörű ház. Nem tudom, belefér-e, hogy az ővé volt? Gyanakszom, nem, mert a neve azt hiszem, fel sem merült.

328387 2014.01.15. 14:52:57

De mintha a lovagrend értelmezése nem lenne helyes. A lovagrend inkább egyféle köznemesség volt a plebs és az arisztokrácia között. Korábban katonai érdemekkel lehetett bekerülni és főleg a korábbi latin népek vezető rétegeiből. Azt hiszem, a pénzemberként, adóbérlőként való azonosítás helytelen.

60145 2014.01.15. 14:56:18

21. ZorróAszter : Nem tudom. 22. ZorróAszter : a fogalom időben változik, ilyen a történelem.

178873 2014.01.15. 16:23:44

22. ZorróAszter Múltkor megmutattam feleségemnek azt a bejegyzést - és az Ön hozzászólásait -, amelyben megkérdőjelezte egy Dürer rajzról, hogy ténylegesen Dürer műve é-e. Karácsonyra megkaptam gyermekemtől (némi súgásra) azt a cd-sorozatot, amely Haydn összes szimfóniáját rögzíti. Éppen hallgattam az egyiket, amikor bejött feleségem, kicsit figyelte ő is, majd megkérdezte - annak ellenére, hogy a cd-borító ott hevert előtte -, hogy ez biztos Haydn-e, mert annyira Mozart hangzása van. Majd gyorsan hozzátette, most pont olyan voltam, mint ZorróAszter! :))

12635 2014.01.15. 17:00:19

lucullusi, nem vacsora, információ...

60145 2014.01.15. 17:53:20

25. gordius53 : Lényegi, tömör, köszönöm!

328387 2014.01.15. 18:12:12

24. solide 2014. 01. 15. 16:23 Kérem adja át kézcsókom kedves feleségének.