Atlasz voltam

Atlasz.

Atlasz.

Mottó

2014. július 13. - Atlasz.

Ha már Jusnak sem, Róna Gyurinak sem ígértem...

Mottó:    „Aztán kimentem a fürdőszobába, és hánytam egyet. Miután végeztem, belebámultam a tükörbe. Nagy, fekete szőrök álltak ki a pofámból. Hirtelen rám jött a szarás. Nagyon jól esett.” (Bukowski)

 

A mottó nem ritkán a mű szerzőjének példaképére, mesterére vagy az alkotás eszmei előképére vonatkozó idézet. (Wikipédia.) Szinesíti a közlést, lényeget emel ki, nem ritkán fonákját mutatja meg az utána leírt jelenségnek..

Itt a Nolblogon legtöbbször Róna Gyuri, a konzervatív elitista alkalmazta különleges bravúrral, hiszen emlékezetem szerint csak maga a mottó ténye volt állandó nála, tartalma bejegyzésről bejegyzésre, témáról témára változott - és passzolt. Étlapi nyelven akár így is fel lehetett volna tüntetni szösszeneteit: napi közéleti zöldségek, epésen, gazdagon.

Jus blogjában figyeltem fel a névre, amellyel indított. Jus az egyik legtiszteltebb vitapartnerem volt, míg el nem hagyta a kiüresedő terepet. Találgattam, ki a csuda lehet az a gondolkodó, próféta, modern zeneművész, akinek a szellemisége mottóvá vált nála? Miféle értékek mentén (Brrrr!) találkozott össze a szenvedélyes zöldpárti, a jogkereső, az embervédő jus ezzel az ismeretlennel? Miért fontos Bukowski neki?

Őszintén szólva tájékozatlannak éreztem magam a név láttán. Hiszen blogbarátném meríthetett volna lédig bölcsességekből eleget, Einsteintől például a végtelen fogalmáról, vagy ide vágó magabiztosat Russeltől: "Az a baj a világgal, hogy a hülyék  mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel." De mit vacakol jus ezzel a Bukowskival? Felér vajon a gyakran idézettek bármelyikével?

Mit is akart a bloggerina Bukowskival mondani? Ez az irodalomórák legkényesebb kérdése, s én sem hagyom ki az utalást a közhellyé vált, Arany Jánosi reakciót a félre-elemző kritikára. (Érdemes rákattanni!). A blog rövid műfaj, árnyalt vélemény ritkán fér bele, ezért néha becsúszik egy-egy bosszantó sommás megállapítás a másik emberről. Magabiztosan bizonytalan elmék állítják azt is, amit a szerző nem gondolt, nem írt, de mit lehet tenni? Ez a királyi út a megsemmisítéshez. Pedig a probléma megmarad. Ott, ahol keletkezett. Belül.

Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt,  míg magunkat nem ismerjük.”

Kedves Jus, megjött a Posta. Köszönöm a feladványt. A nyers őszinteséget.


Bukowski

„Közben valaki csöngetett. Kitöröltem a seggem, magamra kaptam valamit, és kimentem ajtót nyitni.”

 

 

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://atlaszblog.blog.hu/api/trackback/id/tr368265300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

58395 2014.07.13. 17:50:26

Hirtelen, mikor rákattintottam a postra, azt hittem hogy a Te mottód lesz a "terítéken"...:-)))) (Az is megérdemelne egy misét!) :-)) Talán Jus a "hiperrealizmusának" parafrázisát akarta érzékeltetni a Bukowski idézettel.... Mindenesetre a szerző önmagával való "kíméletlensége" már-már jelzésértékű a NOLblogra vetítve..................................... :-))))))

60145 2014.07.13. 18:07:46

1. Kokó : Lehetséges! Ha így van, az nekem is tetszik!

23353 2014.07.13. 18:27:58

Néha nem tudok mit szólni...

60145 2014.07.13. 18:42:23

3. little : Megértem!

328387 2014.07.13. 19:21:57

Úgy tűnik, a művészetek valamikor száz éve megunták a hiábavaló embernemesítés. Rájöttek, hogyha eredményt akarnak elérni, akkor az ellenkező irányba kell elindulniuk. El is értek.

60145 2014.07.13. 19:54:57

5. ZorróAszter: Érdekes gondolat. Akár egyet is érthetünk.

180524 2014.07.14. 08:36:43

Jó kis írás, Atlasz. Sokat "tököltem", mábocs, mit is illene ide, reagálásként. Csak Bukowski szavai alkalmasak. Idézem, ha szabad: "A VARÁZSLAT MEGHATÁROZÁSA (Defining the Magic) A jó vers olyan, mint a hideg sör mikor megszomjazol A jó vers olyan, mint a forró pulykás szendvics mikor megéhezel A jó vers fegyver amikor bekerít a tömeg A jó vers valami amivel keresztülsétálhatsz a halál utcáin A jó verstől úgy olvad el a halál, mint a forró vaj A jó vers bekeretezi a kínt és felakasztja a falra A jó verssel képes vagy talpaddal megérinteni Kínát Egy jó vers szárnyalásra készteti a megzavart agyat Egy jó vers megsegít, hogy Mozarttal kezet rázhass Egy jó vers lehetővé teszi, hogy az ördöggel kockázz és nyerj Egy jó vers mindenre képes és ami a legfontosabb Egy jó vers tudja mikor kell abbahagyni"

60145 2014.07.14. 08:55:59

7. maiman: Remek! A jó vers valóban ilyen, és igazából Bukowskí is! Nagyon köszönöm!

60145 2014.07.14. 13:36:56

9. marja :)

301782 2014.07.14. 21:14:56

Jó volt ismét emlékezni a régi időkre... :)

60145 2014.07.15. 05:29:45

11. Valika : Bizony! Öröm, hogy a technikai feltételek a régiek, de hiányoznak a régiek!

Virág elvtárs s.k. 2014.07.15. 12:34:42

Bukowsky hányt is, fosott is...valóban mindent elért az életben.....ráadásul még jól is esett neki.....

60145 2014.07.15. 14:48:56

13. Virág elvtárs s.k.: Ő is?
süti beállítások módosítása